Egy rosszul felakasztott festmény olyan, akár egy filmszínész fején egy szerencsétlenül kiválasztott paróka: nem jó ránézni, idegesíti a szemet. Jöjjön most 8 tipp, hogy elkerüljük ezt!
- Nem létezik semmiféle szabály arra, hogy milyen képek kerülhetnek fel a falra: egy 18. századi portré mellett megfér egy modern festmény, egy fekete-fehér fotográfia, egy skicc vagy épp egy kopott képeslap. Sokszor elég, ha olyan képekről van szó, amiket szeretünk, amikhez emlékeink fűződnek, amikre jó érzéssel pillantunk rá, amikbe valamiért beleszeretünk. Nem mások kedvéért tesszük ki őket, a magunk örömére.
- Az elosztásnál jó, ha végiggondoljuk a szobák funkcióit. Például nem árt, ha a pasztellszínű, nyugalmat árasztó képek a hálószobába kerülnek, a sötétebb művek a nappaliba, egy komoly, testes műalkotás pedig az otthonunk középpontjába.
- Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a képet, mint a szoba egyik ékszerét, kényelmetlenül magasra helyezik el. Egy szép műalkotást érdemes szemmagasságba rakni – ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a fal magasságának ¾-ébe essen a mű. (Még pontosabban: a kép közepe 150 cm magasan legyen, ez jelöli ugyanis az átlagszemmagasságot.)
Miközben azt kalkuláljuk, hogy milyen magasba kerüljenek lakásunkban a képek, érdemes felidézni, hogy a múzeumokban is mindig szemmagasságba helyezik el azokat.
- Amennyiben egy gyűjteményről van szó, azt érdemes egy egységes műalkotásként kezelni. Először a gyűjtemény központi elemét kell 150 cm magasban elhelyezni, majd ehhez illeszteni a többit.
- Ha több képet helyezünk fel, érdemes a fal alakját lekövetni, ha pedig nincs a képek alatt bútor, bátran lehet lefelé is terjeszkedni.
- Ha csak egy-két képet szeretnénk felhelyezni, érdemes szem előtt tartani, hogy a túl nagy falra, térbe a túl kicsi kép előnytelen. Ha van rá lehetőségünk, válasszunk nagyméretű képeket!
A fal túl nagy, a képek túl kicsik, illetve kevés van belőlük; egy virágfestményes kollekció vagy pár nagyméretű kép sokkal szebben mutatna a falon.
- Amennyiben bútorok is vannak a képek mellett, alatt, azokat is a kompozíció részévé kell tenni. Nem szabad túl sok helyet kihagyni a képek és a bútorok között, de az sem jó, ha szinte összeérnek.
Mindkét falon túl kicsi képeket látunk, a zöld fal szinte bekebelezi őket.
- Ha sehogy nem boldogulunk, papírból készítsük el a képek méreteivel azonos sablonokat, majd gyurmaragasztó segítségével igyekezzünk összerakni a falon a puzzle-t.
Még több jól eltalált példa: