A nem beépített padlással rendelkező házak esetében a meleg és hideg hónapok visszatérő nehézséggel járnak. Minden épület hőtartó képességének legfontosabb fokmérője a szigetelés, ezért a tetőtérre kiemelt figyelmet kell fordítani – még akkor is, ha nincsen szem előtt. A fűtésre fordított összeg akár 20-30%-kal is megugorhat nagy hidegben, hőség idején pedig bármiféle árnyékolás vagy nagy teljesítményű klímaberendezés ellenére is pikkpakk átforrósodhat otthonunk. A tetőtér szigetelése tehát mindig aktuális téma – nézzük a legfontosabb kérdéseket!
A padlást tradicionálisan inkább tárolásra használták, de a XX. században – mint hasznosítható alapterület – az otthonfejlesztés egyik kedvelt helyszíne lett. Természetesen sokan vannak, akik nem szeretnék belakni a tetőteret, de ettől függetlenül is érdemes szigetelni. Ez az egyszerűbbik eset, hiszen ilyenkor csak a szigetelés vastagságát és fajtáját kell kiválasztani, valamint a szigetelőanyag alá tetőfóliát tenni.
Ha viszont járható szigetelésről szeretnénk gondoskodni, akkor már többféle megközelítés létezhet. Egyfelől léteznek úgynevezett lépésálló szigetelések, amik az idő során nem (vagy csak minimálisan) esnek át formaváltozáson, erre tehát már csak a járóréteg kerül. A másik irány szerint hagyományos, puha szerkezetű szigeteléssel dolgozunk, ilyenkor viszont biztosítani kell egyfajta stabil, épített szerkezetet, ami közé tesszük a szigetelést.
A legtöbbször felmerülő kérdés az anyagválasztást érinti, amivel kapcsolatban most nem megyünk bele a részletekbe, hiszen egy másik cikkünkben már részleteztük.
A cikket innen éred el: A kőzetgyapot szigetelés előnyei és hátrányai!
Habár a fenti szöveg sok szempontot érint, összességében azt lehet mondani, hogy a tetőtérben leginkább a kőzetgyapotot szokás használni, mivel ár-érték arányban remek választás: természetes anyagból készül, páraáteresztő, tűzvédelmi szempontoknak is megfelel, valamint hangszigetelő hatással is rendelkezik.
Mielőtt felsoroljuk egymás után a különböző anyagokat, fontos megérteni a tetőszigetelés rétegződésének logikáját. A lakásunkban nem párát, hanem stabil hőmérsékletet szeretnénk, ezért a páraáteresztő-képességnek bentről kifelé kell növekednie. Ez annyit jelent, hogy a tetőtér szobáinak falainak tökéletesen kell zárniuk a párát, miközben a szigetelés „kifelé lélegzik”. A sorrend tehát – bentről haladva kifelé – a következő:
A szigetelőanyag természetesen egy vagy több rétegben is kialakítható, értelemszerűen minél vastagabb, annál hatékonyabb. Ugyanakkor azzal is számoljunk, hogy a szarufákon kívül eső szigetelés akár 10-10 cm hasznos teret is elvehet az egyébként szűkös tetőtérből!
A következő részben végigvesszük a szarufák közötti szigetelésnek a legfontosabb lépéseit, mivel a legtöbben talán ennek a feladatnak látnak neki önerőből. A munkálatokhoz – az alapanyagokon túl – szükség lesz:
Fontos leszögezni, hogy nem egyszerű, de korántsem kivitelezhetetlen feladatról van szó, amiről számos oktatóvideót is találhatunk már. Tervezésre, precizitásra és türelemre mindenképp szükségünk lesz!
Cikkünkben megpróbáltuk vázlatosan áttekinteni, hogy mire számíthatsz, amennyiben tetőtéri szigetelésre vállalkozol. Mielőtt belevágnál a munkába, okvetlenül konzultálj tapasztalt, hozzáértő emberrel! Végezetül pedig ismerd meg a Praktiker kínálatát, ahol mindent megtalálsz, ami a szigeteléshez csak kellhet!
A számtalan szigetelőanyag között válogathatsz a Praktikerben! Fedezd fel a kínálatot!