Nincs is annál nagyobb boldogság, mint amikor egy kisbaba érkezik a családba, majd pedig azt megtapasztalni, látni, ahogyan egyre kíváncsibbá, önállóbbá válik, és elkezdi felfedezni a körülötte lévő világot. A szülők izgatottan várják, csemetéjük mikor kezd el kúszni, mászni és mikor teszi meg az első lépéseit. Ahhoz, hogy otthonunk gyerekbiztossá váljon, és elkerüljük a bajt, bizony át kell alakítani a lakást, hiszen a kicsik még nem érzik a veszélyt, így nagyon könnyen, akár egy pillanat alatt megsérülhetnek.
Sokan nem is gondolnak bele abba, hogy mennyi veszély leselkedhet otthon a felfedezni vágyó babákra. A legtöbb szülő csak akkor ébred rá erre, amikor a kicsi egyre érdeklődőbbé válik, ő pedig nem győz loholni utána, és még azelőtt mindent elpakolna, mielőtt a gyerkőcnek véletlenül baja esik. Sajnos a legtöbb kisgyerekes baleset nem máshol, mint otthon történik! Éppen ezért, ha már tudjuk, hogy új jövevény érkezik a családba, még a bébi születése előtt érdemes úgy kialakítani, átrendezni a lakást, hogy később erre már ne legyen gond.
Ha „lemegyünk” a kicsik szintjére, akkor megláthatjuk, mi van nekik szemmagasságban, mi az, amit izgalmasnak találhatnak, amit még könnyedén elérhetnek és megfoghatnak. Járjuk így körbe otthonunkat és jegyezzük fel, mi jelenthet számukra komoly veszélyforrást és mi az, amit feltétlenül át kell alakítani, el kell pakolni, vagy éppen ki kell cserélni. Legyünk alaposak és semmit ne intézzünk el azzal, hogy még ráér, nem jelenthet gondot, hiszen a kicsi nem tud felállni, vagy nem éri el! Soha nem tudhatjuk ugyanis, mikor ügyeskedik csöppségünk és sikerül neki valamelyik korábban még nem látott mutatvány.
Mindent szeretnének felfedezni, minden érdekes a számukra. Mivel ők még nem érzékelik a veszélyt, izgalmas kihívást jelenthet nekik például az, hogy felmásszanak egy szekrényre, nyitogassák az ajtaját vagy felkapaszkodjanak egy polcra. Hogy a játék ne komoly sérüléssel fejeződjön be, nagyon fontos, hogy minden bútort - beleértve a szekrényeket, komódokat, és a polcokat - rögzítsünk a falhoz! Így nem kell amiatt aggódnunk, hogy magára rántja, húzza valamelyiket. Ha odafigyelünk arra is, hogy a kicsi játékait ne a magasba pakoljuk el, kisebb az esélye annak, hogy a gyerkőc megmássza a szekrényt csak azért, hogy elérje az oda tett plüsst. Az is jó megoldás lehet, hogy a polc olyan magasságba kerül, ahol biztosan nem éri el a pici.
A gyermekek előszeretettel húzogatják a fiókokat és pakolják ki a tartalmát. Sőt, akár „lépcsőként” is használhatják azt. A szekrények ajtajait is előszeretettel nyitogatják, rángatják, így egy óvatlan pillanatban akár rájuk is dőlhet az instabil bútor. Éppen ezért olyan fontos, hogy mindent rögzítsünk a falhoz, illetve használjunk szekrény- és fiókzárat.