A kandalló és kályha kifejezéseket manapság gyakorlatilag szinonimaként használják. Van azonban különbség a két fűtőberendezés között. Összefoglalva a leglényegesebb különbséget: a kandalló addig fűt, míg ég benne a tűz. A kályha – jelentős tömegénél fogva – a tűz kialvása után még órákig sugározza magából a meleget.
Mint mondtuk, az elnevezések közötti különbségek nem teljesen egyértelműek. A kandalló történelmileg és eredetileg a ház főző (és fűtő) helye volt, az egyik első lépés a tűz megszelídítése felé. A kandalló hagyományosan nyitott, de a napjainkban használt fatüzelésű kandallók már zártak. Nyitott kandalló manapság már nem nagyon létezik, ha mégis, akkor elsősorban a romantikus hangulat miatt. A nyitott kandalló hatásfoka ugyanis rendkívül csekély - nem sok hő marad a helyiségben, mivel jó huzatra van szükség a füstgázok távozásához, ami a tűz melegét is kihúzza a kéményen át. A kandalló eredeti formájában közvetlenül a falba volt építve vagy a kéménybe befalazva, és gyakran a mennyezetig ért.
A kályha ezzel szemben egy különálló, nagy tömegű konstrukció. A kéménybe füstcsővel csatlakozik, égéstere általában zárt, ezért mindig van rajta egy nyílás vagy ajtó, és a helyiségben bárhol elhelyezhető. Egy fatüzelésű kályha fő szempontja a minél jobb hőteljesítmény. Célja a tűzifa minél optimálisabb hővé alakítása. A modern kályháknál 90% feletti hatásfok is elérhető. Ezt kétféle módon érik. Egyrészt a belső kialakításuk, tűzterük úgy van kiképezve, hogy nem csak az égés hőjét, hanem a keletkező füstgázok hőjét is képes hasznosítani. Ezért tud a tűz kialvása után is meleget adni. Másik jellemzője a nagy tömeg. A kályhák tűztere is, és külseje is speciális hőálló, hőtartó anyagokkal van kibélelve/körbe építve. A nagy tömegű anyag felmelegedése után sokáig tartja a meleget, ez a kályhák kiváló hatásfokának másik titka. Ilyen tipikus kályha a cserépkályha és a tömegkályha. Egy cserépkályha kb. egy-másfél tonna anyagot tartalmaz, ami a tűztől átmelegszik. Az agyag rossz hővezető, ezért lassabban – 24-36 óra alatt – adja le a meleget. Egy cserépkályha egész napra felfűtéséhez kb. egy vödörnyi fára van szükség. Ugyanezen mennyiséggel a kandallóban 1-2 óráig tüzelhetünk. A kályhák hátránya viszont, hogy a tűz látványa szinte egyáltalán nem adott, mert a hangsúly a hőkibocsátáson van.
kandallók előnye a kályhákkal szemben a gyors felfűtés, nem beépített készülék esetén a mobil kialakítás, esztétikus megjelenés, valamint a tűz látványa és hangulata. Begyújtás után nagyon hamar meleget adnak, viszont gyorsan ki is hűlnek, hőtárolásra nem képesek.
A kérdésre természetesen nincs univerzális válasz. Ha nagyobb terek elsődleges fűtésére keresünk megoldást, akkor a cserépkályha/tömegkályha építtetése a jó megoldás a tetemes költségek ellenére is. Cserébe napi egy vödör fával lehet fűteni. Aki csak alkalmanként, vagy a látvány kedvéért szeretne fával tüzelni, esetleg meglévő fűtés mellé rásegítő megoldást keres, annak érdemesebb a kandallót választani. A fatüzelésű kandalló jó hőnyereséget tesz lehetővé jól látható lánggal. Ezáltal a kandalló nem csak hőforrás, hanem szemet gyönyörködtető, hangulatos látvány, ami lakókörnyezetben kellemes, otthonos hangulatot teremt.