Füvesítés időpontjának kitűzésére az április és a szeptember a legmegfelelőbb hónap. A tavaszi és az őszi időszakban legideálisabb általában a talaj hőmérséklete és a természetes csapadékmennyiség arra, hogy elkezdje udvara, kertje füvesítését, ha igazán szép kertet szeretne. A füvesített terület kötelező elem és csak nagyon pici kerteknél vagy extrém esetben fordul elő, hogy lemondunk róla térkő, beton vagy egyéb burkolat javára. Összeszedtük a leghasznosabb tudnivalókat, amelyek segítségével dús, élénkzöld és egészségtől duzzadó fűszőnyegen lépdelhetünk.
Aki dús és egészséges pázsitról álmodik, alapvetően két lehetőség közül választhat: pázsit fűmag vagy a gyeptégla (gyepszőnyeg telepítés). Előbbit érdemes áprilisban, májusban vagy szeptemberben elvetni, míg az utóbbinak előnye, hogy a fagyos, esős hónapokat leszámítva, szinte egész évben le lehet rakni.
Bármelyik megoldás mellett is dönt, a talajt mindkét esetben megfelelően elő kell készítenie. A területet alaposan át kell gereblyézni, el kell távolítani a köveket, kavicsokat, majd kiegyenlíteni a talajt. Ha nagyon kemény a föld, a munkát ásással kell kezdeni. Amennyiben gyomos területtel van dolga, érdemes a füvesítés előtt gyomirtót használni, de nézzük részleteiben a fűmaggal történő füvesítés előkészítő folyamatát. A gyepszőnyeg telepítését jelen cikkünkben nem ismertetjük.
A füvesítés megkezdése előtt gondoljuk át tételesen a legfontosabb 5 szempontot és időzítsük jól feladatokat, ezzel sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.
Ha ezekre a kérdésekre válaszolunk, akkor könnyebb lesz meghatározni, hogy milyen földmunkákat kell elvégeznünk a füvesítés előtt, milyen típusú fűmagot vásároljunk és mennyit. Tudni fogjuk, hogy milyen segédeszközöket szerezzünk be, lesz-e szükségünk segítségre, vagy mi magunk is el tudjuk végezni a feladatot. Vágjunk is bele az előkészítés átgondolásába.
Ha éppen most költöztünk új házba, amivel együtt egy elvadult kertet is vásároltunk, ott komolyabb előkészítési munkára is szükségünk lehet. Vizsgáljuk meg a füvesítendő terület állapotát: ha évek óta ápolatlan és gyomos gyepterületet örököltünk, akkor a totális gyomirtást követően (Glialkával vagy Medallonnal) a talaj felső rétegét is érdemes teljesen eltávolítani, majd jó minőségű, szerves trágyával kevert termőfölddel pótolni. A gyomos talajréteg eltávolítása azért fontos, mert így az elszórt gyommagoktól is megszabadulunk, ami esetleg a gyomirtást túlélve és a következő évben kihajtva újra gyomos pázsitot eredményezne.
A gyommentesítés nem feleleges akkor sem, ha a felső talajréteg eltávolításra kerül, mert bizonyos gyomfajták hosszú karógyökereket növesztenek. A talaj felső rétegének eltávolításakor csupán elvágnánk az ilyen gyomnövények mélyre hatoló gyökereit a földben, melyek akár egy hónapon belül képesek lennének újra kihajtani. Nagy túlélő a gyermekláncfű vagy más néven kákics vagy pitypang. Ezek a gyomnövények általában minden díszgyepet álmodó kerttulajdonosnak fejtörést okoznak. A kézi kapával történő gyomtalanítás csak ideiglenes megoldás. A földben maradt gyökérrészekről a gyomnövények hamarosan újra kihajtanak.
Szárazság esetén gyomirtószerek kijuttatása előtt locsoljuk be a területet majd hagyjuk szikkadni és ezt követően juttassuk ki a gyomirtót. Így fel tudjuk gyorsítani a folyamatot, mert beindul a keringés a növényekben és hamarabb felszívják a gyomirtószert. Fontos, hogy a kijuttatás után ne locsoljunk, mert akkor lemossuk a fűszálakról a hatóanyagot. A gyomirtóval kezelt területet pihentessük minimum 2 hétig, ennyi időre lesz szükség, míg teljesen kifejti a hatását. Amennyiben nyári, csapadékmentes időszakban végezzük a gyomirtást és öntözni sem tudunk, akkor a hatóidő hosszabb is lehet. Miután letelt a hatóidő figyeljük meg, hogy látunk-e zöld gyomnövényt a területen. Amennyiben igen, akkor javasolt a gyomírtást megismételni.
Mint minden munkafolyamatnál a füvesítésnél is a tervezés és az előkészítés a leghosszabb folyamat, főként, ha nagyobb területről van szó. Gondoljuk át a család tagjaival, hogy mire szeretnénk használni majd a befüvesített területet. A gyomirtás előtt számoljunk háziállataink jelenlétével is és gondoljuk át, hogy a család kisebb tagjai tudják-e majd nélkülözni a füvesíteni kívánt területet a gyomirtó szerek hatóideje alatt.
A kisebbek szeretnének majd esetleg egy homokozót vagy focizni szeretnének kertben, esetleg a család házikedvenceivel játszani? Ebben az esetben lehetséges, hogy jobb, ha lemondunk a díszgyepről, a vegyszeres, totális gyomirtásról, és egyszerűen százszorszéppel gazdagítjuk a gyepet. A gyerekek a fű között növő pitypangoknak is biztosan örülni fognak, amiből koszorút fonhatnak a hajukba.
A család hölgy tagjai lehetséges, hogy szívesen gondoznának évelő virágágyakat, ami színes virágokkal megtöri majd a gyep egyhangúságát. A virágágyások helyét érdemes előre kijelölni és szegélyeket telepíteni a füvesítés előtt. A barkács áruházakban sokféle szegélytípus közül válogathatunk, ezután a kialakításnak már csak a fantáziánk szabhat határt. A tervezéskor ne feledkezzünk meg a kerti utakról sem. A tudatosan telepített lépkövek a kézi öntözést is megkönnyítik a füvesítés időszakában.
Ha a kertépítést házilag, mi magunk végezzük, akkor a bokrok, cserjék eltávolítása még nagyobb feladat. Ilyen esetben érdemes munkagépet hívni. Gyepfelszedő géppel pár óra alatt előáll a teljesen megtisztított felület. Kisebb kertek esetén ágvágóval, ásóval is eredményesek lehetünk. A gépi földmunka és a legalább 15-20 cm vastag termőtalaj beszerzése jelentős többletköltséget jelenthet, de cserében teljesen gyomtalan és dús pázsitot telepítünk. A földet minden esetben alaposan forgassuk át és porhanyósítsuk. Erre a legjobb eszköz a rotációs kapa, amivel kellő mélységben és gyorsan át tudjuk forgatni a talajt. Ebben a szakaszban érdemes szerves trágyát vagy műtrágyát is kijuttatnunk a területre.
A fűnek is szüksége van tápanyagra, hogy szép és dús legyen. Ha agyagos vagy éppen homokos talajon készülünk füvesíteni, akkor kiemelten fontos lesz, hogy jó minőségű termőtalajjal keverjük a rendelkezésre álló földet. Ha ezt nem tesszük meg, akkor számolhatunk vele, hogy az agyagos talaj szárazság idején összeáll, kireped és elvezeti a résekben az esőt vagy a locsolóvizet, ezzel helyet biztosítva az arra szálló gyommagoknak. Esős időszakban az agyagos talaj pangó vizet gyűjt, ami szintén nem kedvez a gyepnek, könnyebben gombásodik majd.
A homokos talaj vízáteresztő képessége révén pedig hiába locsoljuk majd a területe a fű akkor sem fog elegendő mennyiségű vízhez jutni, így gyérebb és kiszáradásra hajlamos lesz.
Vakondtúrások felfedezése esetén gondoljunk vakondháló telepítésére is a füvesítés előtt.
Gyepfelújítás esetén lehetséges, hogy már korábban telepítettünk öntözőrendszert, ami megkönnyítheti majd a füvesítést követő automata öntözését. Ellenőrizzük a kiállásokat, szórófejeket, fúvókákat és cseréljük az eltört, tönkrement részeket, csöveket. A talaj előkészítésekor ezt még kényelmesebben megtehetjük, és sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. Amikor a zsenge fűszálak elkezdenek növekedni, akkor nem tanácsos a területen sétálnunk és elég bosszantó, ha ekkor jövünk rá, hogy egy-egy részen ki kellene ásnunk javításra az elöregedett öntözőberendezésünket.
Ha még nincs öntözőrendszerünk, akkor gondoljuk át, hogy a füvesítés során hogyan fogjuk locsolni a területet. A növekedés időszakában kiemelten fontos, hogy egyenletesen és rendszeresen: naponta 3-4 alkalommal öntözzük a területet, ami nagyobb felület esetében időigényes és fáradságos lesz. Az automata öntözőrendszer telepítését időzítsük a tereprendezés után, de még a füvesítés előtt. Gyakran spórolás miatt mondunk le az öntözőrendszer telepítéséről, majd később, a nyári hónapokban, amikor a munka után nincs elég időnk és energiánk elégszer locsolni a gyepet, szomorúan tapasztaljuk, hogy kiszáradt és foltos, pedig mennyi energiát áldoztunk a füvesítésre. A kész gyepfelületet később megbontani az öntözőrendszer telepítése miatt szintén nagyon bosszantó. Ha nem tudunk pontosan ugyanolyan fűmagot vásárolni, mint a kezdetekkor, akkor nem lesz többé szép, egybefüggő pázsitunk, mert az eltérő fajtájú fű mindig jelezni fogja, hogy hol húzódnak a földben a csövek.
A fűmag kiválasztásakor fontos szempont, hogy milyen célra használjuk majd a kialakított füvesített területet. Választhatunk speciális fűmagkeverékeket: sport, szárazságtűrő vagy éppen árnyéktűrő fűmagot. Ezekbe a keverékekbe olyan fűfélék magjait keverték, melyek az adott tulajdonságnak, szárazságnak árnyéknak ellenállnak vagy éppen erőteljesebb növekedésűek, strapabíróbbak. Érdemes a fák, épületek által árnyékolt területekre külön gondolnunk, mert ezeken a területek a füvesítés igazi kihívást jelenthet.
%%TERMEK_AJANLO_462%%
A gyomtalanítást, talajrendezést követően, ha minden előkészítettünk úgy lesz tökéletes a végeredmény, ha a hengerelést sem felejtjük el a vetés után, ezzel ugyanis felderíthetők az esetleges egyenetlenségek, mélyedések, amiket gereblyével még lehet korrigálni. Miközben a földet előkészítjük, tartsuk szem előtt, hogy a megfelelő fejlődéshez legalább 15 centiméter termőrétegre lesz szüksége a fűnek ahhoz, hogy ne száradjon ki. A termőtalajhoz a legjobb, ha szerves trágyát vagy starter gyeptrágyát keverünk.
A fűmag elhintésekor törekedjünk az egyenletes elosztásra, ha ugyanis túl sűrűn szórjuk el a magokat, a fűcsomók nem kapnak majd elég levegőt, emiatt pedig gyorsan kipusztulnak; természetesen az sem szerencsés, ha túl keveset szórunk, így ugyanis könnyen felüthetik fejüket a gyomnövények. Aki nagyon precíz munkát szeretne végezni, négyzetméterenként 50 gramm magot ültet el. Gyakorlott kertészek kézzel is kiszórhatják a fűmagot, azonban ha biztosra szeretnénk menni, használjunk fűmag adagolót, így biztosan megfelelő mennyiségű fűmag kerül a talajra.
A fűnek a fejlődéshez fényre és levegőre van szüksége, ezért körülbelül fél-egy centiméter mélyen gereblyézzük csupán a földbe.
Amennyiben ügyeltünk a rendszeres öntözésre, pár héten belül már megjelennek az első, zsenge fűszálak. Az első hónapban nagyon fontos, hogy a felső talajréteget folyamatosan nedvesen kell tartani, azonban kerülni kell a nagyon erős vízugarú, locsolótömlős öntözést. Igyekezzünk finom vízpermettel öntözni a friss gyepet, amíg a fűcsomók megerősödnek. A területet nem szabad eláztatni sem, a túl sok víz nem engedi, hogy a fűszálak oxigénhez jussanak, a talajból pedig kimossa a nitrogént.
A friss gyep miután eléri a 8-10 centiméteres magasságot érdemes lenyírni 5-6 centiméteres magasságra. Mindegy, hogy fűnyíráskor milyen működésű, elektromos vagy benzines fűnyírót választunk, a lényeg, hogy éles kése legyen, és ne kaszabolja a pázsitot. A levágott füvet soha ne hagyjuk a pázsiton, használjunk fűgyűjtő kosárral rendelkező fűnyírót vagy a fűnyírást követően gereblyézzük össze és távolítsuk el.
Amennyiben fűnyíráskor gyomnövényekkel is találkozunk – leggyakoribb a gyermekláncfű, a széles levelű útifű és a moha – távolítsuk el kisméretű kapával, gyomkiszúró kerti szerszámmal vagy gyepkímélő gyomirtóval. Ősszel és tavasszal javasolt a gyomirtó és a műtrágya kijuttatása.
A későbbiekben nemcsak a gyomnövények üthetik fel a fejüket, de ha a talaj nem kap elég levegőt, a kémhatása felborul, és a pázsit mohásodása is beindulhat. Ez legtöbbször árnyék hatására alakul ki. A mohásodás elkerülése érdekében a talajt évente háromszor – kézi vagy motoros gyepszellőztetővel – szellőztetni kell. Ilyenkor eltávolítjuk a gyepfilcet és a szellőztető kései a földbe marva elvágják, vagyis megfelezik a fűcsomókat, aminek hatására dúsabb lesz a pázsitunk.
Amennyiben “csináld magad eszközbérléssel” füvesítésbe vágunk, akkor az alábbi eszközökről gondoskodjunk: