Habár a fabrikettre elsősorban úgy gondolnak a legtöbben, mint kiegészítőanyag a fűtés során, ehhez képest minden további nélkül lehet fabrikettre támaszkodni a fűtőszezon során. Olyannyira, hogy számos előnye van a fabrikettel való fűtésnek – rövid cikkünkben ezt nézzük át.
A fabrikett készítésének első állomása az aprítógép, ami megfelelő szemcseméretre (kb. 10 mm) darálja a fát. Ezt követően az alapanyagot szárítógépek segítségével kiszárítják, majd a megfelelően alacsony nedvességtartalom (kb. 10%) elérése után az alapanyagot préselik, ami annyit jelent, hogy egy brikett körülbelül 1000 bar nyomás alatt áll össze. Az összepréselt brikett formája változatos, lehet henger, téglatest vagy sokszögű test. A brikett készülhet kötőanyag nélkül, illetve kötőanyaggal. Utóbbi célja nemcsak az összetartás, de a felület aktiválása (pl. lignittel) is lehet.
A fabrikett előnye, hogy nedvességtartalma alacsony, a fűtőértéke pedig magas – körülbelül 20 MJ/kg. A fával szemben nagyobb hatásfokkal ég. Három brikett körülbelül négy-öt órán keresztül ad meleget. Fabrikettel fűthetünk kályhát, kandallót, kerti sütőt, minden olyan berendezést, amit alapesetben fával vagy szénnel szokás fűteni. Fontos: fűtés során a tűzteret csak félig töltsük fel fabrikettel!
Mivel a gyártása során alkalmazott préselés és szárítás hatására nincs benne víz és levegő, szerkezete tömör, fűtőértéke állandó, kiszámítható, körülbelül duplája a tűzifáénak: 16 – 19 MJ/kg. Egy köbméter fabrikettel körülbelül öt köbméter tűzifát lehet kiváltani (egy rúd fabrikettel körülbelül két-három rúd fát helyettesít). A gáz kiváltására is jó megoldás a fabrikett, ugyanazon hőmérséklet előállítása fabrikettel körülbelül fele annyiba kerül. (Egy köbméter földgáz felhasználása körülbelül két kg fabrikett elégetésével egyenlő).
A fabrikett szállítása, mozgatása és tárolása is kényelmes, tiszta és felhasználóbarát, hiszen formája és csomagolása is praktikus. Szemben a favágással, szárítással, a fabrikettel nem jár semmi plusz feladat, elég hazaszállítani a barkácsáruházból, és azonnal használható. Fontos, hogy tárolást száraz és szellős helyen oldjuk meg!
A fabrikett mellett számtalan érv szól, többek között, hogy
Mivel a brikettkészítés tulajdonképpen egy technológia, ami során éghető anyagok lesznek „brikettesítve”, ezért nem is csak egy kizárólagos alapanyaghoz kötődik. A fa mellett számos különböző anyagból készítenek brikettet, amik hasonlóan jó fűtőértékkel rendelkeznek – például
Érdemes külön szót ejteni a grill brikettről is, hiszen ez az egyik legtöbbek által keresett termék. A „faszén vagy szénbrikett” dilemma rendszeresen fel szokott merülni, ebben a kérdésben viszont nem lehet csak egyet kiemelni. A faszén általában könnyebben gyullad meg, a brikett viszont tovább izzik, az égés során több órán keresztül tartja a hőt, mint a tűzifa vagy a faszén.
A rövid válasz az, hogy igen, van különbség – a hosszú válasz pedig az, hogy sokkal kevesebb, mint azt gondolnánk. A pellett és a brikett lényegében ugyanaz, csak a pellett általában kisebb, valamint a brikettgyártás technológiai lépései valamiben különböznek. A lényeg a pellett és a brikett előállítása kapcsán: tömörített éghető anyag.
A kérdés azért nehezen eldönthető, mert a brikettel szemben a tűzifa nem egy konkrét tulajdonságokkal rendelkező fűtőanyag. Egy rönk tűzifa fűtőértékét a nedvességtartalma jócskán befolyásolja, ehhez képest a brikett garantáltan légszáraz. Ideális esetben 10% nedvességtartalmú fát vásárolunk – tehát a fa súlyáért fizetünk és nem a fában lévő vízért –, ebben az esetben jobban megéri a fával való tüzelés. Ha viszont bizonytalan minőségű vagy szárazságú a tűzifa, akkor könnyen előfordulhat, hogy jobban járunk a brikettel. Arról nem is beszélve, hogy mennyi extra munkától kíméljük meg magunkat. (Többek között például: hasogatás, szárítás, hamuporszívó)