Ha nem akarsz ráfizetni, gondolj már most a fűtésre!

A hőmérő higanyszála ugyan még a nyarat mutatja, de hamarosan elkezdődik a lehűlés, a hideg októberi napokon pedig komoly meglepetésben lehet részünk, ha nem ellenőrizzük már most, hogy készülékünk és kéményünk alkalmas állapotban van-e arra, hogy a fűtésszezonban helytálljon. Ne várja meg senki sem a telet! – összeszedtük, mit tanácsol a szakember erre a hónapra.

1. Végezz próbafűtést már most! – Legyen szó konvektorról, kazánról, kandallóról, kályháról, ha jön egy hűvösebb éjszaka, érdemes még a nagy hidegek beköszönte előtt próbát tenni, és beindítani a fűtést. A tesztfűtés során olyan műszaki hibákra derülhet fény, mint a keringtetőszivattyú leragadása, ami a hosszú, üzemmentes hónapok után gyakori jelenség, márpedig ha nem forog a szivattyú, nem lesz áramlás a fűtési rendszerben. Egy másik gyakori meghibásodás, hogy maga a gázszelep nem működik megfelelően. A szelep feladata, hogy kellő mennyiségű gázt engedjen kellő mennyiségű levegőhöz. Hibaforrás lehet a lángőr meghibásodása is. Ennek az elektródának a feladata, hogy visszajelzést adjon kazánelektronika felé, hogy a tűzelőtérben valóban láng van, és nem pusztán levegő-gáz elegy. Végzetes lehet, ha csak gáz ömlik a készülékbe.
   
   
2. A gázszelephez nyúlni tilos! – A készülék meghibásodása esetén a gázszelephez nyúlni szigorúan tilos – és életveszélyes. Azt kizárólag gázszerelő igazolvánnyal rendelkező szakember ellenőrizheti.
   
   
3. Ellenőrizd a zárt tágulási tartályt! – A zárt tágulási tartály a fűtési rendszer azon része, amelyben egy gumimembrán található. A membrán egyik felén levegő, a másik oldalán fűtővíz található. Amikor a vizet melegítjük, az ebbe a tartályba tud beletágulni, vagyis ha elkezd bemelegedni a fűtési rendszer, nem növekszik meg benne hirtelen a nyomás, mert ez a tartály ezt a nyomásnövekedést kiegyenlíti. Ez azonban csak akkor működik, ha a tágulási tartály másik oldalán valóban nyomás van. Ha ez a nyomás valamilyen hiba folytán valahova eltávozott, akkor a tágulási tartály nem tudja ezt a feladatát ellátni, a fűtési rendszerben pedig a nyomás megugrik, akár 2 bar fölé is mehet. Ez a nagy nyomásingadozás nem tesz jót se a kazánnak, se a fűtési rendszernek. Az esetleges hibát egy egyszerű pumpával lehet ellenőrizni: minden tágulási tartály tetején van egy szelep, ami pont olyan, mint az autók kerekének szelepe. Amennyiben a tartályt nem sikerül felpumpálni, úgy a membrán meghibásodásával van dolgunk.
   
   
4. Ellenőrizd a fűtési rendszer nyomását! – A fűtési rendszerben található gázkazánon a nyomásmérő mutatja a fűtési rendszerben uralkodó nyomás mértékét (bar). A gázkazán adattábláján leolvasható a minimum és maximum üzemi nyomás, ügyeljünk arra, hogy a két érték között legyen a fűtési rendszerünkben uralkodó nyomás! Amennyiben a rendszerünkben alacsonyabb nyomás van a minimumértéknél, a gázkazánunk nem gyújt be, és a melegvíz-szolgáltatás is leáll. Amennyiben a nyomás nagyobb, úgy a gázkazánba beépített nyomásleeresztő szelepen a nyomás eltávozik, nem működő lefúvó biztonsági szelep esetén a fűtési rendszerben a túlnyomás csőtörést is okozhat.
   
   
5. Ellenőrizd a radiátorszelepeket! – A nyári szezonban főleg a termosztatikus fejjel ellátott radiátorszelepekkel gyűlhet meg a bajunk. A termosztatikus szelep fejében hőérzékelő van beépítve, amely a nyári nagy melegben azt érzékeli, mintha túlfűtött lenne a szobánk, és automatikusan lezár. Ebben a zárt állapotban tölti el a nyár nagy részét, amitől a szelep be tud állni, vagyis télen, amikor a termofej kinyit a megnövekedett hőigény miatt, a radiátorszelep belseje már nem követi a fejből érkező utasítást, és zárva marad. Ha teljesen nyitott (az óra járásával ellenkezően eltekert) termosztatikus szelep mellett a próbafűtésnél nem melegszik valamelyik radiátorunk, akkor bizonyosan ez a leragadás okozza a hibát. Az ilyen meghibásodást semmiképpen se próbáljuk meg önállóan kijavítani, mindenképpen hívjunk szakembert!
   
   
   
   
6. Ellenőrizd a kémény átjárhatóságát! – Kandallóknál, kályháknál fontos, hogy a kéménynek huzatja legyen: ha úgy is kiszáll a füst, hogy kint még nincs farkasordító hideg, akkor nincs nagy baj, ellenben ha a füst a kémény helyett a nappaliba távozik, kéményseprőt kell hívni, hogy a kémény átjárhatóságát ellenőrizze. Az ember nem is gondol rá, de könnyen megeshet, hogy madár fészkelt a kéménybe, de arra is volt példa, hogy a kondenzációs kazán levegőjáratába szarvasbogarak költöztek, vagy egér rágta át a külső hőmérséklet-érzékelő kábelt.
   
   
7. Fűts fával! – Aki cserépkályhával fűt, fabrikett helyett fával fűtsön, mivel a brikett égéshője sokkal nagyobb, mint a normál fáé, a cserépkályha teljesítménye nem bírja el azt, a kályhánk pedig hamar tönkremegy.
   
   
8. Ellenőrizd a kandallók, kályhák állapotát! – A kandallók, kályhák belsejében található állapotokat is ellenőrizni kell: amennyiben a samottbetét (tűzálló beton) letöredezett, a vasváz kilátszik, vagy épp a kandallóban található rács leamortizálódott, azt pótolni vagy cserélni kell. Amennyiben ez már nem lehetséges, megérett az idő egy új készülékre, vagy a cserépkályha újraépítésére.
   
   
9. Ellenőrizd a tömítéseket! – Kályhák, kandallók esetében mindössze pár ezer forintos költséget jelent az ajtón található tűzálló tömítés. Erre már csak azért is érdemes ügyelni, hogy lakásunk levegőjébe ne kerülhessen fagáz.
   
   
10. Évente végezz karbantartást! – A hatályos törvények alapján a gázkészülékeket évente kell ellenőriztetni. A lakástulajdonosok zöme megfeledkezik az előírásról, és csak akkor gondol erre, ha már baj van. A legideálisabb időpont a karbantartásra a tavasz első napja, amikor az ember lekapcsolná a fűtést, ilyenkor érdemes szakembert hívni. A karbantartással nem érdemes spórolni, később, a készülék meghibásodása esetén a karbantartási díj sokszorosát kell kifizetni a készülék alkatrészcseréje okán.
    
    
11. A gáztűzhelyet is ellenőrizd! – A ma Magyarországon érvényes törvények szerint a gáztűzhely gázkészüléknek minősül, a karbantartás erre a háztartási készülékre is vonatkozik. Amennyiben a készülék nem gyújt be, nem tartja meg a lángot, fel kell keresni a gyártó szakszervizét. Érdemes nem megfeledkezni arról, hogy a gázkészülék égésterméke a konyha levegőjébe távozik, amennyiben pedig az égés tökéletlen, többek között szén-monoxid is keletkezhet.
    
    
12. Szakember nélkül ne szerelj fel szén-monoxid-mérőt! – Aki szén-monoxid-mérő berendezést tervez otthonába, szakember nélkül ne lásson hozzá a feladathoz. A piacon ma már számtalan megbízható mérőt lehet kapni, de ezek csakis akkor működnek megfelelően, ha azt megfelelően és jó helyre szerelik fel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran rossz helyre kerülnek ezek a berendezések, például mert nem esztétikusak, így akkor is besípolnak, ha nem kellene, vagy egyáltalán nem jeleznek. Nem árt tudni, hogy vannak olyan készülékek is, amelyek mellett egyáltalán nem szükséges szén-monoxid-mérő. Tipikusan ilyen a zárt égésterű kondenzációs kazán, ennél a készüléknél fizikai képtelenség, hogy abból szén-monoxid jusson a levegőbe – még meghibásodás esetén sem.