Beköszöntött a tavasz, kezdődhetnek a kinti munkálatok, hogy minél szebb és díszesebb legyen a kertünk. Ám nem könnyű rendben tartani, hiszen van egy kis állat, amelyik előszeretettel túrja szét a földet, a gyepet, és károsítja ezáltal az elültetett növények gyökereit. A vakond ellen nem könnyű fellépni, ám szerencsére többféle módszer is létezik, amelyek kipróbálásával kiderülhet, hogy melyik válik be nálunk. Ám mielőtt nekiállunk kísérletezgetni, ne felejtsük el, hogy a nem szívesen látott látogató védett állat, így mindenképpen olyan eljárást alkalmazzunk, amellyel nem ártunk neki. Íme, néhány tipp, hogyan űzhetjük ki kíméletes módon a kertünkből a kis „kertészt”.
A vakondok és a kerttulajdonosok közötti harc emberemlékezet óta zajlik, és abban sem sikerült még megegyezni, hogy a kis látogató hasznos állat-e vagy sem. Ugyan megszabadít a kerti kártevőktől – mint például a százlábúak, a csigák, a lótetű vagy éppen a parajok –, miközben a föld alatt élelem után keresgél, meglazítja a palánták, növények gyökereit, földtúrásaival pedig elcsúfítja a kertünket, és a fűnyírás is bosszantóan nehézzé válik… Ahogy mondani szokták: ha van egy probléma, akkor a gyökerénél kell keresni a megoldást. Mivel a vakond táplálékigénye nagy, olyan helyen jelenik meg, amely bővelkedik az általa kedvelt élelmekben. Tehát, ha nem szeretnénk, hogy beköltözzön a kertünkbe, szabaduljunk meg az általa oly szeretett „finom fogásoktól”.
… és nem szeretnénk, ha tovább élvezné a vendégszeretetünket, akkor nincs mit tenni, ki kell tessékelni onnan. A vakond viszonylag gyorsan mozog vadászat közben. Kitűnő a hallása és a szaglása, erős, karmokban végződő lapát kezeivel pedig a keményebb földet is fel tudja túrni. Mivel a kis állatok tavasszal kezdenek aktív életet élni, és végeláthatatlan járatokat ásni, ez az időszak tökéletes arra, hogy kiűzzük őket a kertünkből.
Hatásos és korszerű módszer lehet arra, hogy megszabaduljunk a vakondoktól, ha elektromos vakondriasztót használunk. Ennek az a lényege, hogy az általa kibocsátott frekvencia elviselhetetlen az állat számára, így az kénytelen tovább állni és más vadászterület után nézni.
Van egy régi, sokaknak bevált trükk, amelyet még ősapáink is bevetettek a vakondok ellen: petróleummal vagy terpentinnel áztatott rongyokat helyeztek el a földtúrásokba. A kis állatok ugyanis nem bírják elviselni a kellemetlen szagot, és ha szerencsénk van, azonnal kereket is oldanak.
Nem kerül pénzbe, csupán egy kis izommunka és ásó kell hozzá: ássunk a kertünk körül egy keskeny, mély árkot, amely akadályt jelenthet a vakond számára, így az nem tud oda bejutni.
Ki gondolta volna, hogy a sörösüveg is jól bevált fegyver lehet a vakondok ellen? Pedig így van! A földtúrás közelében ássuk be az üveget nyakkal felfelé, egészen a pereméig, majd várjunk. Hogy miben rejlik a sikere? A szél hatására az üveg rezegni kezd és az ez által kibocsátott hang elriasztja a vakondot.
Próbálkozhatunk a kávézaccal is. Csak bele kell önteni a földtúrásokba, és ha szerencsénk van, a vakond már tovább áll, mert nem bírja elviselni az illatát. De ugyanilyen hatásos lehet a fokhagymagerezd is. Mivel a kis látogató szaglása kifejezetten érzékeny, ezt sem szívleli, és nagy ívben elkerüli.
Vannak növények – ilyen például a nárcisz, a tűzliliom vagy épen a sárfű -, amelyek elriasztják a vakondot. Ha ezek közül elültetünk néhányat a kertünkben, bízhatunk abban, hogy egy kéretlen látogató sem fog megjelenni nálunk.