A falak külső hőszigetelése drasztikusan csökkentheti a fűtésszámlánkat, de az már korántsem egyértelmű, hogy melyik hőszigetelő rendszert érdemes választani. Segítünk eligazodni a homlokzati hőszigetelési rendszerek alapanyagai és típusai között!
Minden háznak másféle energetikai igénye van, így a végső hőszigetelő rendszer is ennek tükrében alakul majd – a pontos paraméterek felméréséhez és kiszámításához mindenképp szakember segítségére lesz szükségünk, hiszen a rendszerszintű tervezés nem csak annyiból áll, mintha egy szobát szeretnénk hang- vagy hőszigetelni. Már csak azért is, mert a mindenkori hőtechnikai előírásoknak is meg kell felelni – mindegy, hogy a külső szigetelés utólag vagy újonnan kerül fel.
A polisztirol hőszigetelő az egyik leginkább elterjedt szigetelő anyag, ami azért lehetséges, mert az ára rendkívül kedvező – ezen kívül sajnos nem sok érvet lehet felsorakoztatni mellette, hiszen a továbbfejlesztett verziók vagy a teljesen más alapanyagok már jobb megoldást jelentenek manapság. Amennyiben hosszútávon is költséghatékony megoldást szeretnénk biztosítani, akkor könnyen lehet, hogy a ház szigetelés tekintetében nem a polisztirol a legjobb választás.
Az EPS szigetelés szintén egy népszerű szigetelő anyag, neve tulajdonképpen egy mozaikszó: expandált polisztirol szigetelés. Az EPS hőszigetelő lemez típusai között számozásokat is találhatunk, ami egyebek mellett az ellenálló képességüket is hivatott jelölni. Amíg az EPS80 például csak homlokzaton alkalmazható, addig az EPS100 már lépésálló is, így padlószigetelésre is alkalmas.
A grafitos homlokzati hőszigetelő úgy készül, hogy a hagyományos expandált polisztirolhoz grafitport adnak, így a szigetelőképessége javulni tud. Az így kapott szigetelés megközelítőleg 20-25%-kal jobb eredményt produkál, mint az EPS szigetelés ugyanolyan vastagságban. Ha tehát fontos szempont az ár és a vastagság, akkor a grafitos hőszigetelő egy igazi aranyközépút lehet!
A kőzetgyapot hőszigetelő kőzetek olvasztásával jön létre. A megolvasztott kőzetet üveges állapotúvá alakítják, amit különböző lap méretekben, vastagságban és sűrűségben kőzetgyapotként vehetünk meg a boltban. A kapott termékek – a pontos típustól és paraméterektől függően – remek hőszigetelést és hangszigetelést adnak lakásunknak, mindezek mellett ellenálló a különböző fizikai hatásoknak: a kőzetgyapot tűzállósága például A1-es minősítést kapott, vagyis nem éghető, emellett víztaszító, és az épület lélegzését is biztosítani tudja, hiszen páraáteresztő képessége is van.
Kapcsoló cikk: A kőzetgyapot szigetelés előnyei és hátrányai
A hőszigetelő anyagok fajtái között az ásványgyapot egy olyan termékcsoport, ahova tartozik a kőzetgyapot és az üveggyapot is. Habár a két terméktípus hasonló előnyökkel és hátrányokkal bír, ami rögtön szemet szúrhat, hogy az üveggyapot hőszigetelő jóval olcsóbb, illetve az üveg feldolgozása miatt fenntarthatóbb is, mint a kőzetek olvasztásával készülő kőzetgyapot.
A legtöbbször a kőzetgyapot vagy hungarocell összevetése szokott felmerülni, nem véletlen, hiszen elég nagy különbségek vannak. Tegyük fel, hogy a kőzetgyapotos hőszigetelés vastagsága 10 cm – ugyanilyen paraméter esetében a hungarocell gyengébb hőszigetelést tud csak biztosítani. Habár ugyanahhoz a teljesítőképességhez vastagabb hungarocell szigetelést kell alkalmaznunk, a költségek így is jóval alacsonyabbak lesznek a hungarocell esetében. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a kőzetgyapot ragasztóigénye nagyjából dupla annyi, mint a hungarocellé – a költségek itt is a hungarocell mellett szólnak!
Van pár dolog, amiben a kőzetgyapottal semmi más nem veszi fel a versenyt: az egyik ilyen a páraáteresztő képessége. A hungarocell ebben sem brillírozik, párazáró tulajdonsága mellett még tűzveszélyes is lehet – főleg akkor, ha szakszerűtlenül lett beépítve. Abban az esetben pedig, amennyiben a hangszigetelés fontos szempont, véletlenül se válasszunk kőzetgyapot helyett hungarocellt, hiszen cellás szerkezetével inkább vezeti, mintsem eloszlatja a hangot.