A műtrágya használata a mezőgazdaságban a talaj termékenységének és a növények tápanyagellátásának alapfeltétele. Fontos azonban, hogy a megfelelő mennyiséget használjuk. Különösen fontos a műtrágya (pl. Pétisó vagy Volldünger) takarékos használata, adagolásának a növények valódi szükségleteihez való igazítása. Bár műtrágya árak (köztük a Pétisó ára is) a 2022-23-as nagy drágulás után mérséklődni látszanak, pénztárcánknak és környezetünknek is jót teszünk vele, ha odafigyelünk a megfelelő adagolásra.
A növényeknek a megfelelő mennyiségű víz mellett tápanyagokra (pl. nitrogén, foszfát, kálium) és nyomelemekre (pl. réz és cink) is szükségük van a fejlődésükhöz és növekedésükhöz. Csak így érhetünk el a nagyüzemi mezőgazdaságban magas terméshozamot és jó minőséget. A tápanyagok táplálják a talajt, a talaj táplálja a növényeket, a növények táplálják az állatokat és az embereket. A talaj tápanyagtartalma tehát központi szerepet játszik a folyamatban. A növények a tápanyagokat és nyomelemeket a gyökérzetükön keresztül veszik fel a talajból. A természetben 17 olyan tápanyag van, amelyre a növényeknek szükségük van a gyarapodáshoz. Csak akkor biztosítható hosszú távon a talaj termékenysége, ha trágyázással visszapótoljuk azokat a tápanyagokat, amelyeket a növények betakarításakor elveszít.
Megkülönböztetünk szerves és ásványi trágyákat. A szerves trágyákat már évezredek óta használják az emberek a talaj termékenységének növelésére. Szerves trágyák pl. az állati ürülékek, a zöldtrágya, a mulcs és a szerves hulladék trágyák. A szerves trágyák tápanyagtartalma változó, kevésbé koncentrált, mint az ásványi trágyáké.
A műtrágyákat természetes nyersanyagok feldolgozásával állítják elő, és egyszerű vagy összetett NPK műtrágyaként kínálják. (Az NPK műtrágya nátriumot (N), foszfort (P) és káliumot (K) is tartalmaz változó arányban.) A három leggyakoribb ásványi műtrágya nitrogén-, foszfor- és káliumalapú. Hogy melyik anyag miben támogatja a növényeket, arra vonatkozóan idéznénk egy mezőgazdász körökben ismert mondást: trágyázd a növényeidet nitrogénnel, hogy nőjenek, foszforral, hogy virágozzanak és káliummal, hogy ízesek, színesek, édesek legyenek.
A növények tápanyagigényéhez igazodó, megfelelő mennyiségű műtrágya (pl. Pétisó, Substral, Genezis műtrágya stb.) használata tehát elengedhetetlen. A szükséges típus a termesztendő növénytől és a talaj tápanyaghiányától függ. A különböző növények különböző tápanyagokat oldanak ki a talajból. Sok gazdálkodó ezért NPK összetett műtrágyákat használ, amelyek egyszerre több tápanyag kombinációját biztosítják. Többféle gyártó mindenféle igény kielégítésre gyárt műtrágyákat, röviden bemutatjuk a legkedveltebb márkákat.
A magyar fejlesztésű Pétisó (CAN) egy nitrogéntartalmú műtrágya, amelyet a máig is működő pétfürdői Nitrogénművek 1931-ben fejlesztett ki és gyárt azóta is. Fő hatóanyagai az ammónium-nitrát és dolomitliszt. A Pétisó azonos arányban tartalmaz ammónium-nitrogént, ami lassabban hat, és gyors hatású nitrát-nitrogént, ezért alap- és fejtrágyaként is minden talajtípusra és növényhez alkalmazható. Dolomittartalma csökkenti a talaj savasságát, ezért savanyú talajok javításához különösen ajánlott.
A Volldünger műtrágya termékcsalád különösen népszerű Magyarországon. Nagy hatékonyságú, általános tápanyagellátásra széleskörűen alkalmazható termékei változatos összetételben és kiszerelésben kaphatók, így garantáltan megtaláljuk a számukra szükséges típust. A Volldünger műtrágya granulátum vagy tápoldat formában kerül forgalomba. A közkedvelt Volldünger Linz egy káliumtúlsúlyos alap- és öntözőtrágya. Elősegíti a növények általános fejlődését, fokozza a virágzást, növeli a termés mennyiségét.
A Substral műtrágya termékcsalád elsősorban a lakossági felhasználókat célozza meg. Termékei kis kiszerelésűek és az általános használhatóság helyett speciálisan egy-egy adott növény igényeihez fejlesztették őket. Külön termékei vannak citrusfélékhez, rózsához, orchideához, tujához, rhododendronhoz, muskátlihoz, zöldségekhez, hogy csak párat említsünk a termékkínálatából.
A műtrágya tehát hasznos és használata a nagyüzemi mezőgazdaságban megkerülhetetlen. Hangsúlyosan oda kell figyelni azonban a megfelelő adagolásra, tárolásra. Helytelen kezelés esetén a műtrágyák tárolása és kijuttatása súlyosan károsíthatja a környezetet. Különösen a nitrogén és a foszfor lehet negatív hatással a talaj termékenységére és a vízminőségre. A szintetikus műtrágyák előállítása emellett igen energiaigényes, ami nagymértékű erőforrás-fogyasztással és üvegházhatású gázok kibocsátásával jár.