Az alapokat sem érdemes a véletlenre bízni. Válasszon a Praktikernél mészterméket - fertőtlenítéshez, tisztasági festéshez, habarcskészítéshez! – Praktiker-ötletek
A mész, avagy a kalcium-hidroxid szervetlen vegyület, amivel fehér por vagy oltott mész (vizes pép) formájában találkozhatunk. Az oltott meszet ezer fokon égetett mészből (kalcium-dioxid) állítják elő úgy, hogy vizet adnak hozzá (mészoltás). Vízzel való összekeverése után hosszan pihentetik, hogy kiváljon belőle az úgynevezett mésztej, amiből készülhet mészkőhabarcs, vakolat, de tökéletesen alkalmas a falak, lakások festésre, fertőtlenítésére.
Az építőipar a meszet hosszú idő óta alkalmazza, a cement előtt ugyanis az volt az egyetlen kötőanyag, ami nagy mennyiségben rendelkezésre állt, ráadásul felhasználásával olyan falazatok készültek, amik nemcsak ellenállók, de rugalmasak is voltak, repedések nem nagyon alakultak ki rajta. Lúgos kémhatása miatt természetes penészgátló, fertőtlenítő, a falak szellőzését nem gátolja; kültéren, beltéren egyaránt alkalmazható.
A klórmész (kalcium-hipoklorit) az oltott mészből, klórgáz hozzáadásával készül. A vegyületet Semmelweis Ignác alkalmazta először kézfertőtlenítésre, a gyermekágyi láz megelőzésére. Tulajdonságát tekintve a hypóhoz hasonlítható, a fehér finom por nemcsak fertőtlenít, de fehérít is – így használata nagy körültekintést igényel.
A mésztejet nemcsak malterkészítéshez használják, de mind a mai napig környezetbarát „festék” hírében áll. Mivel erős lúg, nemcsak az építőiparban használják:
Egészségügyi kockázatok
A mészoltás erős hőfejlődéssel jár, vigyázni kell, nehogy kispricceljen!
Az oltott mész maró hatású, porát belélegezve légzési nehézségeket, bőrre kerülve égési felmaródást, szembe kerülve súlyos szemkárosodást okozhat.
Védőruhában és kesztyűben kell vele dolgozni! Bőrrel való érintkezés után bő vízzel le kell mosni! Ha szembe kerül, azonnal ki kell mosni!
Porát belélegezni nem szabad, védőálarcot kell viselni!