Őszi kerti munkára fel!

Tévhit, hogy az őszi tennivalók a kertben kimerülnek a kiadós hátfájást okozó lombgyűjtésben. Mielőtt a természet nyugovóra tér, rengeteg munkánk van odakinn – csokorba gyűjtöttük a legfontosabbakat!

Menjen minden, ami elhullt!

A sárguló, pirosodó falevelek gyönyörű színfoltjai a kertünknek, de elég egy fagyos éjszaka, és ennek vége, reggelre szinte az összes falevél a földön lesz. Ekkor nem marad más hátra: össze kell gyűjtenünk az elhullott faleveleket, hogy a gyep ne rohadjon be alattuk, és ha jót akarunk magunknak, szortíroznunk kell. Persze nem egyesével, hanem legalább nagyjából, gyűjtés közben.

Fontos tudni, hogy a vadgesztenye lombja a benne telelő aknázómoly lárvája miatt nem komposztálható, míg a diófák lombja allelopátiás, azaz csírázást gátló anyagokat tartalmaz, így szintén nem jó az újrahasznosításra. Ezeket égetéssel vagy elszállítással meg kell semmisítenünk!

Permetezzünk jókor!

Vannak, akik előre gondolkodnak, és a tavaszi lemosó permetezés mellé beiktatnak egy őszi alkalmat is. Ennek időpontja a lomb elszíneződésekor ideális, így nem okoz már perzseléses kárt a kezelés, de az épp telelni vándorló állatok, gombák egy részét megsemmisíti. Így a már lehulló lomb, ami valóban komposztálásra kerül, kevesebb kórokozót tartalmaz.

Fűmagot vetni ősszel nem érdemes!

Október vége felé már nem érdemes gyepfelület-felújítást végezni. Ennek egyszerű oka van: ritka ilyenkor már az olyan enyhe időjárás, amely lehetővé teszi a fű csírázását. Ráadásul, ha ilyenkor szórjuk el a magokat, abban reménykedve, hogy majd tavasszal korábban csírázik, akkor hoppon maradunk, hiszen a madarak a fagyos tél előtt degeszre fogják enni magukat fűmaggal, így aztán alig marad tavaszra. A gyepszellőztetést is hagyjuk inkább jövőre!

Őszi ültetési tippek

Lombhullástól az erős fagyokig inkább ültessünk szabadgyökerű facsemetéket, tavaszi hagymásokat és kétnyári növényeket a kertbe. A szabadgyökerű csemeték árusítása nem átverés, többször találkoztam már vásárlókkal a faiskolákban, akik épp a kertészeket ostromolták, hogy nincs föld a gyökéren, sok gyökere el van vágva a facsemetének, ez biztos, hogy nem éli túl a telet, akkor miért árulják. Valóban sok gyökere el van vágva egy olyan facsemetének, amelyen nincs lomb, tehát nem vagy alig párologtat. Árusítás alatt nedves földbe, forgácsba van vermelve, hogy ne száradjon ki. Ha ezt a csemetét hazavisszük, és jó erősen megöntözött talajba, beiszapolva és kikarózva elültetjük, tavasszal ki fog hajtani. Persze ha a tél száraz és enyhe, öntözni kell, de ez a földlabdásan ültetett növényekre is igaz. Gondoljunk az előnyeire: szabadgyökérrel több nagy fát hazavihetünk akár a saját autónkkal, és nem szakadunk bele a dézsa emelgetésébe sem.

Teleltetési kalauz

Egészséges fáink lombját ősszel használjuk fel a fagyérzékeny növények teleltetésénél takarásra. Be kell bugyolálnunk a télálló banánt, a selyemmirtuszokat, a kínai kenderpálmát és az erősen hideg országrészeken a kivit, és a fügét is. Ezek tövét körbekeríthetjük hálóval vagy fóliával, majd az elkerített részt tömjük meg falevéllel. Tápanyagigényes növények esetében kombinálhatjuk a takarást tápanyag-utánpótlással is. A rózsa, a fás bazsarózsa, a mocsári mályva és a hortenzia tövére komposzt, vagy virágföld és érett, zsákos marhatrágya 1:1 arányú keverékét tegyük. Ez a keverék fagymentesen tartja a töveket, a tél folyamán az eső bemossa belőle a tápanyagokat. Fontos, hogy ezeket a növényeket nem ősszel kell metszeni, hanem tavasszal, fagyok után, kihajtás előtt.

Hordjunk be minden cserepes, dézsás növényt a teraszról, kertből a teleltetőhelyükre. A világos hely ideális minden növény számára télen is, azonban azok, amelyek visszahúzódnak gumójukba, vagy lombtalanul telelnek, elvannak a sötét helyen is. Ilyen például a kánna és a dália, amelyeket ősszel még a fagyok előtt fel kell szedni a kertből, visszaszárítani, és a gumót, rhizómát száraz helyen kell teleltetni. A citrusokat, a murvafürtöt 12-14, a hibiszkuszokat 16, a cikászokat 10, az angyaltrombitát, a leandert 5 fokon tartsuk és mérsékelten öntözzük. A kaktuszok, pozsgások, agávék speciális esetek. Alacsony páratartalmú, 5-10 fokos, nagyon világos helyen kell tartanunk őket a tél folyamán, öntözés nélkül. Ha esetleg melegebb helyen vannak, vagy már nagyon rossz a lelkünknek, hogy víz nélkül tartjuk őket, akkor havi, kéthavi egy öntözés fér bele nekik, de csak úgy, hogy éppen megmutatjuk a földnek a vizet.

Így bánjunk a veteményessel 

Szerző: Kiszel Péter kertészmérnök az ELTE Füvészkert főkertésze