Minden bizonnyal sokak hallottak már a hétköznapi csemperagasztóról – van viszont egy olyan alcsoportja, ami annak ellenére, hogy nagyon hasznos tulajdonságokal bír, kevésbé ismert. Cikkünkben a flexibilis csemperagasztó rejtelmeiben merülünk el!
A csemperagasztó kifejezést talán nem szorul magyarázatra, a flexibilis viszont annál inkább! Mivel minden épület, ezzel együtt az aljzatok is folyamatos (minimális) mozgásban vannak, bizonyos burkolattípusokat idővel „ledobja” a fal, ha olyan csemperagasztóval tesszük fel, ami nem képes lekövetni az aljzat mozgását. Gondolhatunk itt egyszerűen a kültéri burkolatokra, ahol az időjárás változás miatt számottevő a hőtágulás, de az olyan csempékre is, amik nem kis és közepes méretű (például apróbb kerámia csempék, burkolólapok, greslapok, mozaikok) darabokból állnak.
Nos, a valóság sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk: a flexibilis ragasztóhabarcs tulajdonképpen nem más, mint a flexibilis csemperagasztó – csak épp más a neve!
Amíg beltérben kis és közepes csempék esetében a hagyományos csemperagasztó tökéletesen megteszi, addig a nagyobb méretű lapok ragasztására, valamint a padlófűtéssel kombinált burkolathoz már a flexibilis csemperagasztót célszerű használni. Kültéren a flexibilis csemperagasztó szinte alapvetés, fagyálló műanyag adalékokkal javított variációk sokat segíthetnek a burkolatok hibátlan „áttelelésében”. Röviden összefoglalva a következő helyzetekben érdemes flexibilis csemperagasztót használni:
Általános igazságot aligha lehet megfogalmazni, kisebb nagyobb eltérések lehetnek a termékek között. Ha egy átlagos, emelt minőségű flexibilis csemperagasztót veszünk, akkor azzal számolhatunk, hogy járható 24 óra után lesz, teljes terhelhetőségéhez pedig 1-2 hét mindenképp kelleni fog.
Azt lehet mondani, hogy a csemperagasztók képzeletbeli skáláján a hétköznapi, beltéri csemperagasztótól indulunk, a legvégén pedig a speciális, fagyálló flexibilis csemperagasztók vannak. Ez az árban és az összetételben egyaránt megmutatkozhat, valamint az olyan leírásokban, mint a „flexibilis ragasztóhabarcs csökkentett lecsúszással és meghosszabbított nyitott idővel”. Bármennyire is hosszú, a célja mindössze annyi, hogy még inkább könnyű legyen vele hatékonyan dolgozni!
A figyelmesek már észrevehették, hogy kétféle kategóriába sorolhatóak a flexibilis ragasztók: S1 és S2. Ez tulajdonképpen a rugalmasság mértékét jelenti. Amíg az S1 alakváltozásra képes, addig az S2 nagy alakváltozásra is képes – ezt a por alakú műgyantának köszönhetjük. Ha tehát fontos a relatív nagyobb mozgások lekövetése, válasszuk az S2-es besorolást!
Most kezded házad vagy a lakásod felújítását? Keresd a zsákosárut a Praktikerben!