Hangszigetelés előtt áll? Erre figyeljen!

A csend hatalmas kincs, egyre hangosabb világunkban ezt megteremteni nem is olyan egyszerű: otthonunkba minden irányból ömlik a zaj – gondoljunk csak az utcai forgalomra, a házunk felett húzódó légi folyosóra, a temperamentumos szomszédasszonyra és hegedülni tanuló kislányára, vagy azokra a lakásokra, ahol túlságosan vidám turistacsapatok adják egymásnak a kilincset. Mivel békére mindenki vágyik, egyre többen vágnak bele otthonuk utólagos hangszigetelésébe. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Első és legfontosabb, hogy szakember nélkül ne kezdjünk neki a feladatnak, az utólagos hangszigetelés ugyanis összetett feladat, a zajok és a csillapításukra szánt technikák, illetve alapanyagok sokfélék. Ráadásul hangszigeteléskor az egyik legfontosabb követelmény az lenne, hogy a szigetelés a hangforrás felöli oldalra kerüljön (így lenne a leghatékonyabb). Mivel ez csak ritkán megvalósítható, saját oldalunkon kell kialakítani a lehető legjobb szigetelést.

A megfelelő hangszigetelés kialakítását két körülmény határozza meg: a hangforrás típusa és a zaj erőssége. Egyszerűbb a feladat akkor, ha a levegőben terjedő hangok kizárását kell megoldani, vagyis a tévéjét túl hangosan hallgató szomszédot, a kintről beszűrődő hangos utca zaját, vagy a kutyaugatást nem akarjuk hallani. A léghangokkal ellentétben sokkal bonyolultabb a feladat akkor, ha a zajt az épület szerkezete – a falak, a vasbeton gerendák, a padló – is továbbítja. Testhangokkal van dolgunk például, ha halljuk a felettünk lakó lépéseit, a becsapódó liftajtót, a falban szaladó vízvezetéket, a dübörgő basszust. Ezekkel a hangokkal csak úgy lehet felvenni a harcot, ha a hang fizikai útját megszakítjuk. Vagyis hangszigetelés előtt a legfontosabb, hogy szakember segítségével felderítsük, pontosan milyen hangforrással van dolgunk, és azt milyen felületek továbbítják.

%%TERMEK_AJANLO_44%%

A falak hangszigetelése

A falak utólagos hangszigetelésére legtöbbször előtétfalat alkalmaznak, aminek legnagyobb hátránya, hogy helyigényes megoldás, a fal vastagságát 8-10 centiméterrel is megnövelheti. Ezeknél a megoldásoknál a megfelelően rögzített tartóelemek közé üveg- vagy kőzetgyapot kerül, amit aztán gipszkarton panelekkel fednek be. Ennél a megoldásnál léteznek ma már jóval modernebb hangszigetelő panelek, amelyeknek nemcsak a felhelyezése egyszerű, de egyben dekorációs elemként is szolgának.

A padló és a mennyezet szigetelése

A megfelelő padlószigetelő panelek nemcsak a lentről felszűrődő hangokat tompítják, de az általunk keltett lépés- és kopogó hangokat is elnyelik. Ezek a szigetelések eltérő vastagságban kaphatók, és szinte valamennyi burkolat alá bekerülhetnek.

A mennyezet szigetelését a léghangok (hangos beszéd, zsivaj, kutyaugatás, hangos tévé) tompításakor szokás alkalmazni, ami a helyiség akusztikáját is javítja.

Nyílászárók hangszigetelése

A nyílászárók cseréjekor fontos megbizonyosodni a kiválasztott ablakok és ajtók hangszigetelő képességéről. Utólagos hangszigetelés esetén érdemes az ablaküveget hangszigetelő üvegre cserélni, míg az ajtók utólagos hangszigetelésekor figyelni kell arra, hogy ne csak az ajtó lapját, de a tokot, illetve a lap és a tok találkozási pontjait is szigeteltessük.

Kreatív hangszigetelés

További Praktiker ötletek

Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel hírlevelünkre

és máris a tied egy 10%-os kupon!