A kertészkedés oroszlánrészét májusban végezzük, amikor a sok csapadék hatására burjánzik minden növény. Ez a legkedvezőbb időszak az ültetésre, palántázásra, de ideje védekeznünk a kártevők ellen is. Cikkünkben összegyűjtöttük, melyek azok a teendők, amelyekre mindenképpen szakítson időt.
A talajmenti fagyok elmúltával megérkezik a tavaszi kerti munkák „főszezonja”. A csapadékban gazdag idő tökéletes az egynyári virágok ültetéséhez és ahhoz, hogy rövid idő alatt gyönyörű, virágos kertet alakítsunk ki. Szaporíthatunk magvetéssel is növényeket, de ha gyors eredményt szeretnénk, vásároljunk készen palántákat!
Május közepén már kiültethetjük a magról nevelt paradicsom- és paprikapalántákat. A paradicsompalánták esetében válasszunk borús időt vagy esti időszakot, hogy ne égjenek ki. A paprikák kiültetésére a fagyosszentek elmúltával kerülhet sor, porhanyós, jó vízelvezetésű talajba, 40-60 cm-es sortávolságban helyezzük el a palántákat. Most érdemes elültetni a tökféléket, a cukkinit és a patisszont is.
Májusi eső aranyat ér, de ez egyben azt is jelenti, hogy a fűnyírás az egyik leggyakoribb tevékenység ilyenkor. Ez ráadásul elősegíti a pázsit sűrűsödését és erősödését. A szép és egészséges pázsit és az eredményes füvesítés érdekében érdemes még alkalmazni néhányat a kerti praktikák közül:
Ha kétszikű gyomirtást alkalmazunk, megakadályozhatjuk, hogy a cickafark, a gyermekláncfű, a tyúkhúr és társaik nélkül újra szép legyen a pázsit. Gyepszellőztetéssel és trágyázással újra dús lesz a fű: a szellőztetés dúsítja és oxigénhez juttatja a gyökérzetet, a trágyázással a tápanyagok utánpótlását biztosítjuk.
Egy gondozott, örökzöld sövény nemcsak széppé varázsolja a kertet, hanem megvéd a zajtól és a portól is, és búvóhelyet biztosít az énekesmadaraknak. A sövény ültetése, illetve már meglévő sövény esetén az első sövénynyírás is esedékes ilyenkor.
Itt az ideje a konténeres növények, örökzöldek ültetésének is, a smaragdtuja, a kecskerágó és a különféle tűlevelűek a kertünk igazi díszei lehetnek. Kivihetjük a szabadba a pincében teleltetett leandereket, muskátlikat is. A leander földjét kezeljük tartós hatású műtrágya-granulátummal!
A vegyszermentes védekezés egyik módja, ha olyan növényeket ültetünk egymás mellé, amik megvédik egymást. A fokhagyma, a tomra, a csalán, a zsurló például elriasztja a csigát, a gombát; míg a zeller a hernyókat; a menta, a snidling a hangyákat; a körömvirág pedig megannyi kártevőt. Sokan az erjesztett csalánlé erejében bíznak, ami nemcsak a tetveket űzi el, de az atkát, a hangyát és a káposztalepkét is. A krumplibogarak a diófa leveléből készült permetet nem szeretik, míg a zsurlópermet a gombák ellensége.
A vegyszermentes védekezés egyik hatékony módja, ha sárga, henger alakú, a levegőn nem száradó ragasztóanyaggal bevont műanyag lapokat helyezünk a gyümölcsösbe. Az élénk színű lapra ráragadnak a talajból kirepülő cseresznyelegyek és más kártevők, és elpusztulnak.
Ahogy lehullanak a szirmok, el kell végezni a permetezést, hogy megvédjük a fákat és a termésüket a kártevőktől és különféle betegségektől. Fontos, hogy a permetlé egyenletesen borítsa a növény minden részét – a levelek fonákját se hagyjuk ki!
Már virágzik a bodza és érik a májusi cseresznye, megkezdhetjük a szüretet! Ha a bodzát nem a saját kertünkből szedjük, hanem erdők, rétek széléről, olyan bokrokat válasszunk, amelyek távol esnek a forgalomtól. Készülhet bodzaszörp, limonádé, szárítva gyógytea a termésből, de a bodzavirág konyhai alapanyag is lehet. A cseresznyét a szüret után a lehető leghamarabb vigyük hűvös helyre, mert gyorsan megromlik.
Figyeljünk a fűszerkertre, ilyenkor érdemes fűszereket szárítanunk! A betakarításhoz a legjobb időpont az, amikor kinyílnak a hajtásokon az első virágok, ilyenkor a leggazdagabb a fűszernövény illatanyagban, illóolajban. Vágjuk le a hajtásokat, rendezzük kötegbe és szárítsuk árnyékos, jól szellőző helyen!