Az őszi időszakban a gyümölcsösben leginkább a szüreté, illetve a metszésé a főszerep. Ekkor érik a téli alma, a téli körte, a szilva és a dió is. Utóbbi esetében előbb a földre hullott csonthéjas terméseket szedjük fel. Ezután elkezdhetjük megszabadítani a lombkoronát is. Óvatosan verjük le a termést az ágakról, mert szeptemberre az idei dióval együtt már a jövő évi hozamért felelős apró és sérülékeny termőrügyek is megjelennek a fa ágain. A diót tárolhatjuk akár héjastól is, de sokkal praktikusabb és helytakarékosabb megtörve bespájzolni belőle. Ügyeljünk arra, hogy gondosan szortírozzuk a dióbelet. Csak az egészséges, makulátlan példányok sorakozzanak a tárolóedényben. A leszedett almát, körtét pedig mindenképp vigyük hűvös helyre.
A cseresznye-, a meggy- és barackfákat metsszük meg. A gyümölcsfákon található nem kívánatos sarjaktól is ilyenkor kell megszabadulnunk. Metszés, sarjazás után ne feledkezzünk meg a sebkezelésről sem. A felületet megfelelően ellátva, majd lezárva ugyanis megakadályozhatjuk, hogy kórokozók támadják meg gyümölcsfáinkat.
A szőlőszüret időpontja számos tényező függvénye, vannak korábban és később érő szőlőfajták is. A szőlőtőke bogyós termése nem utóérő, azaz leszedését követően, a tárolás során már nem lesz sem édesebb, sem érettebb. Érdemes tehát próbaszüretet végezni, mielőtt végleg megszabadítanánk szőlőtőkéinket a termésüktől. Kóstoláskor ne csak a fürt vállán lévő szemeket teszteljük, mert azok érnek a legkorábban. Ha a fürt alján található bogyók savanykásak kissé, várjunk még a szürettel. Helyette inkább ritkítsuk meg kicsit a tőkén lévő leveleket, hogy az őszi napfény jobban átjárhassa a fürtöket.
Ilyenkor szedhetjük a másodvetésben nevelt zöldborsót, a bimbóskelt, a karósbabot és a bokorbabot is. Mostanra a vöröshagyma és a fokhagyma is fogyasztásra készen vár minket a talaj mélyén. Szedjük fel, és tárolás előtt gondosan szárítsuk ki őket.
Bármilyen meglepőnek tűnhet: a konyhakertben nem csupán betakaríthatunk, vethetünk is még az ősz folyamán. Van, aminek ilyenkor sem késő: augusztus végétől egészen szeptember közepéig növeszthetünk hónapos retket vagy galambbegy salátát. Mindkettőt sekély árokban helyezzük a földbe, majd locsoljuk meg alaposan. Néhány hét múlva már szedhetjük is a zsenge, friss zöldségeket. A spenót, a sóska és a fejes saláta áttelelő fajtáit akár október végéig is elvethetjük. Ez esetben még idén kihajtanak, és fiatal növényként telelnek át.
Ha jövő szeptemberben is szeretnénk saját fokhagymával büszkélkedni, készítsük neki elő a terepet: ássuk fel a földet, majd a helyezzük 4-5 cm mélyen a földbe a gerezdeket.
Kora ősszel szaporítható az eper is. Az inda szárcsomóin taláható indanövényt vágjuk le az indáról és ültessük a földbe úgy, hogy csak a hegyénél maradjon levele.
Tipp: termesszünk fokmagymát a szamóca tövek között, így megvédhetjük a fiatal növényeket a szürkepenész támadásától.
Aszályosabb időszakban a karfiolt és a karalábét ne felejtsük el 2-3 naponta megöntözni. Ha így járunk el, a karfiolt akár már a hónap vége felé felszedhetjük ‒ a sárgarépával és a nemrég ültetett hónapos retekkel együtt.
Az üresen maradt ágyásokat pedig ássuk fel, így készítve fel őket a télre.
Az egynyári növények mostanra már nemcsak elvirágoztak, de el is száradtak. Szeptemberre szinte mindegyiket megtámadja valamilyen kórokozó, így ezeket semmiképp ne komposztáljuk. A hervadt növények gyökereit is távolítsuk el a földből. Majd gyűjtsük össze, és az előírásoknak megfelelően szabaduljunk meg tőlük: dobjuk ki vagy ássuk mélyen a talajba.
Már most vessünk helyettük újakat. A díszmák, körömvirág, szarkaláb népszerű egynyári növényeink. Ha szeretnénk, hogy következő évben tőlük pompázzon a kertünk, szélvédett helyre ültessük őket.
Természetesen kétnyáriakat is ültethetünk az egynyáriak helyére: törökszegfűt, százszorszépet, árvácskát vagy gyűszűvirágot is palántázhatunk ősszel. A nyárutó arra is remek alkalom, hogy évelő lágyszárú dísznövényeinket szaporítsuk. Ez a muskátli, fukszia, hibiszkusz, leander esetében dugványozással történjen. Ha illatos rózsakertet szeretnénk, vagy a már meglévőt bővítenénk újabb színes rózsabimbókkal, most érdemes elültetnünk a rózsatöveket. A rózsa tetszetős, ám viszonylag kényes virág. Életfolyamatai ősszel lelassulnak. Ezért tövénél használjunk talajtakarót, amely megkönnyíti a számára gyakran túlságosan is magas nedvességtartalmú őszi talaj kiszáradását.
A kora tavasszal nyíló virágokat (például: nárcisz, tulipán, jácint, gyöngyike) is most szükséges elültetnünk, hogy még az ősz folyamán gyökeret ereszthessenek. Egészséges, szépen megtisztított virághagymákat válasszunk, amelyek fölé legalább kétszer annyi föld kerüljön, mint a hagyma magassága. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a növény szára később megdőljön vagy túlságosan aprócsa virágot hozzon.
Annak érdekében, hogy a következő évben gyepünk ne foltosodjon, már az idei év vége felé is érdemes néhány hasznos praktikát bevetnünk. A fű ősszel valamivel lassabban nő, mint az ezt megelőző időszakban, ezért fűnyíráskor bátran hagyjuk egy kicsit hosszabbra. Ha tehetjük, műtrágyázzuk is meg. A káliumban gazdag, ám alacsony nitrogéntartalmú trágyát jövő tavasszal biztosan meghálálja.
A fűszernövényeket ne hagyjuk kint télire. Vágjuk le az összes hajtást, szedjük őket kisebb csokrokba, kössük át a szárukat, és lefelé lógatva szárítsuk meg őket. Körülbelül egy hét szükséges a teljes kiszáradásig. Ekkor szedjük le a száraz leveleket, morzsoljuk össze, és már tölhetjük is fel a fűszerpolcot friss, zamatos fűszernövényekkel.
A száraz faleveleket gereblyézzük össze, és halmozzuk a komposzt tetejére. Az örökzöld fákat és cserjéket alaposan öntözzük meg, mivel a téli álmot alvó társaikhoz képest jóval több vizet párologtatnak el a tavasz beálltáig. Ellenőrizzük a fák, bokrok és a virágok mellett elhelyezett támasztékok állapotát is, és cseréljük az elhasználódott példányokat. A kiürült virágcserepeket, ládákat alaposan tisztítsuk meg a virágföldtől és a gyökérmaradványoktól egyaránt, majd lehetőség szerint vigyük száraz, esővédett helyre. A már nem használt legfontosabb kerti szerszámokat tisztítsuk meg, majd vigyük száraz, esővédett helyre. Ellenőrizzük az ereszcsatornát is. Tisztítsuk meg a benne rekedt száraz levelektől, fonnyadozó termésektől.
Ha a fenti munkálatokat mind elvégeztük, mostanra a komposztunk valószínűleg már szép nagyra hízott. Lazítsuk meg egy kicsit, és forgassuk át, így segítve az értékes szerves anyagok lebomlását.