Sokan esnek abba a hibába, hogy a ház külső szigetelésekor megállnak a homlokzat szigetelésénél. Pedig korántsem elég csak a falakkal foglalkozni! Gondolni kell a lábazat hőszigetelésére is, ugyanis nélküle ugyanúgy komoly károk keletkezhetnek az épületben, ráadásul a pénztárcánk is könnyen megrövidülhet a magasabb fűtési költségek miatt. Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a lábazat hőszigetelése kapcsán!
Tudtad? Mi az a lábazat? A lábazat emeli ki az épülendő házat a talaj síkjából. Ez a kiemelés segít például megóvni a falat a talajnedvesség, a járdáról vagy a talajról felcsapódó víz és sár káros hatásaitól.
Az épületek szigetelése során nemcsak a homlokzat, hanem a lábazat szigetelése is nélkülözhetetlen feladat, ugyanis a lábazati rész van leginkább kitéve az időjárás viszontagságainak és a külső fizikai erőhatásoknak. Például erősebb esőzések, a járdáról felverődő csapadék, havazások és fagy miatt az épület ezen részen könnyen sérülhet, rongálódhat, amely végső soron a teljes ház szerkezetére kihathat. Tehát elengedhetetlen, hogy kellő figyelmet fordítsunk a lábazat megóvására!
A lábazati szigetelés komoly védelmet biztosít a ház számára energetikai és páratechnikai szempontból is. A szigetelésnek a ház megfelelő állapotának megőrzésében van szerepe. Emellett pedig hatalmas bónusz, hogy a szigetelés csökkenti a fűtési költségeket is.
A lábazat szigetelése során az állagvédelemhez lábazati hőszigetelésre és vízszigetelésre egyaránt szükség van. Az elmaradt vagy nem megfelelően végzett lábazati szigetelés súlyos problémákhoz vezethet.
A fal és a lábazati beton találkozásánál hőmérséklet-változás esetén könnyen lecsapódhat a pára, amely miatt penészesedés alakulhat ki a fal tövében, a sarkokban. Ez hosszú távon nemcsak esztétikai, de akár egészségügyi problémákat is okozhat.
A megfelelő vízszigetelés hiánya komoly károkat képes okozni a lábazatban, ugyanis esős vagy havas időben a talajról felcsapódó nedvesség, vagy a falakba beszivárgó nedvesség könnyen tönkreteheti a teljes falszerkezetet. Ilyen esetekben a ház stabilitása az átnedvesedett falak miatt romolhat, de akár fagykárok is keletkezhetnek.
A lábazat kialakítása során nagyon fontos, hogy tartós, ellenálló anyagokat alkalmazzunk, ugyanis ez a terület van leginkább kitéve a különféle környezeti hatásoknak - a mechanikai igénybevételnek és az időjárásbeli tényezőknek egyaránt. Ráadásul azáltal, hogy érintkezik a talajjal, állandóan fennáll az esélye annak, hogy alulról és oldalról nedvesség éri. Épp emiatt a lábazat hőszigetelése más szigetelő rendszert is igényel, mint a homlokzati hőszigetelésé: eltérő típusú vakolatot és anyagot kell alkalmazni a megfelelő eredmény érdekében.
Lényegében nagyobb teljesítményű hőszigetelő anyagra van szükség. A lábazat hőszigetelése során olyan kemény, szilárd anyagot kell választani, amelyre az alacsony vízfelvétel, a kiváló hővezetés és a nagy nyomószilárdság jellemző. Ezért általában a lábazati hőszigeteléshez zártcellás XPS (extrudált polisztirol) lap vagy formahabosított EPS lemez használható.
A lábazat külső vakolásához mozaik vakolat javasolt, amely teljes mértékben vízhatlan felületet képez, és egyszerűen tisztítható is.
A legtöbb esetben az XPS lapokat ajánljuk, ugyanis ezek a gyártási technológiájukból kifolyólag nem képesek vizet felvenni - ebből kifolyólag fagyállóak is -, ugyanis zárt levegő sejtek találhatóak bennük. A zártcellás XPS lapokra jellemző, hogy
A formahabosított lemez hasonló a homlokzati szigetelőanyaghoz, azonban a lapokat másként, egyenként sajtolják, így a lapok felülete általában bordázott, a külső oldalon zárt szerkezetűek.
A formahabosított EPS lemezek
Az alábbiakban végigvesszük a szigetelés konkrét lépéseit, azonban fontos észben tartani, hogy habár a lábazat hőszigetelésének folyamata egyszerűnek tűnhet, valójában egy igen bonyolult feladatról van szó, amely megfelelő szakértelmet, odafigyelést és precizitást igényel. A lábazat hőszigeteléséhez érdemes szakembert fogadni.
Az első lépés a felület megtisztítása és előkészítése, illetve ragasztó kikeverése. A hőszigeteléshez használt ragasztóhoz fokozatosan hozzákeverjük a vizet egy keverőszár segítségével. A ragasztó állaga akkor megfelelő, ha teljesen kenhetővé válik.
A hőszigetelés előtt dübelezni kell, hogy a hőszigetelő lapok megfelelően legyenek rögzítve. (A dübel egy olyan eszköz, amely a csavarok rögzítésében segít, magyarosabb nevén tipli) A lábazat hőszigetelésekor minimum 4-6 db/m2 dübellel kell számolni. Rendkívül fontos, hogy csak és kizárólag a vízszigetelés felett szabad dübelezni. Ha a vízszigetelést átfúrjuk a dübelezés során, utat nyitunk a víznek, így a vízszigetelés hatékonysága nagymértékben rongálódhat.
Polipropilén dübel, hőhídmentes fém beütőszeggel EPS, XPS és kőzetgyapot hőszigetelő lapok mechanikus rögzítésére.
A hőszigetelő lapokat a széleken 4-6, a közepén pedig 3 további ponton kell bekenni ragasztóval. A felületre mindig kötésben (2 réteg lapjai elcsúsztatva kerülnek fel, a szélek sosem egy vonalba esnek) és síkban kell felhelyezni a lábazati szigetelő lapokat.
Még ha a csatlakozásoknál kerüljük is a túlzott kiemelkedéseket, minimális (1-2 mm) eltérések így is lesznek. Miután a ragasztó alaposan megkötött (kb. 36 óra), ezeknek az egyenetlenségek a kiegyenlítése végett a lapokat síkba kell csiszolni egy csiszolópapír segítségével. Így a lapok találkozásánál nem lesznek eltérések, ami nagymértékben megkönnyíti a vakolást A lecsiszolt maradékot takarítsuk össze! A csiszolásból származó port alaposan távolítsuk el.
A hőszigetelő lapok élére élvédő profilt kell feltenni. A lecsiszolt élekhez egyszerűen ragasztóval erősíthetjük fel az élvédők.
A folyamat legvégén jöhet a vakolás, amely legalább ugyanannyira fontos része a lábazat szigetelésének, mint a hőszigetelő lapok felhelyezése. A vakoláshoz speciális lábazati vakolatot kell használni, így biztosítható a megfelelő felületvédelem. A lábazati vakolat 1,5 mm-es szemcsenagyságú vakolat, amely kiváló bevonatot képez: védelmet biztosít a nedvesség és a beázás ellen is. Ez a típusú vakolat igen kemény, azonban rugalmas, ennek köszönhetően nem keletkezik repedés a vakolaton.
Mindenekelőtt vakolat alapozóval le kell alapozni a lábazatot. Fontos, hogy nem szabad hígítani az alapozót! A munka során figyelni kell a megfelelő páratartalomra (kb. 65%-os az ideális) és a hőmérsékletre (kb. 20-23 fokban érdemes dolgozni). 24 óra száradás után jöhet csak a tényleges vakolás!
A vakoló kétféle anyagból készül: a kötőanyaghoz kell hozzákeverni a vakolatszemcséket. Rendkívül ügyelni kell az arányokra, mert ha túl sok vagy túl kevés szemcse kerül a kötőanyagba, akkor a vakolat nem fogja ellátni megfelelően a funkcióját. Ezután kezdődhet a felhordás: kizárólag rozsdamentes eszközökkel szabad dolgozni, illetve mindenképp ajánlott takaróanyagot használni, ugyanis a lecseppenő szemcséket később csak nagyon nehezen, de sok esetben egyáltalán nem lehet eltávolítani. A felhordás után körülbelül 1 nap eltelte után fogod látni a végleges színeredményt!
A keverés és a felhordás is szakértelmet igényel, ezért mielőtt nekiállnál, mindenképp kérj segítséget vagy olvasd el a használati utasítást!
A lábazat szigetelése egy laikus számára nem könnyű feladat, sok zavaró tényező, ismeretlen kifejezés merülhet fel. Nézzük, mik a leggyakrabban felmerülő kérdések!
A hőhíd egy sokszor jelentkező kellemetlen jelenség az épületek körében, kifejezetten jellemző, amikor a hőszigetelés hiányzik vagy nincs megfelelően kialakítva. Ilyenkor a szerkezeti hibákból fakadóan a kinti hőmérséklet - télen és nyáron egyaránt - képes a belső levegővel érintkezni, aminek következtében hőcserélés, pára vagy nedvesedés alakul ki, végső soron pedig akár penész is megjelenhet. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki hőhíd, fontos, hogy a homlokzat és a lábazat szigetelése egyforma legyen.
A hőszigetelés pontos vastagsága az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a nem megfelelően megválasztott vastagság akár ronthatja is a szigetelés hatékonyságát. Itt írtunk arról, hogy milyen vastag legyen a hőszigetelés?
A lábazat hőszigetelésekor általában érdemes legalább 4-6 centiméteres szigetelőlapokban gondolkodni, de a régebbi épületek esetében akár 8-10 centiméteres változatokra is szükség lehet. Az nagyon fontos, hogy a járdától számítva körülbelül 30-40 cm-es magasságig ajánlott szigetelni, ugyanis ezt a részt tekintjük a lábazatnak.
A lábazat szigetelésének vastagsága továbbá függ a homlokzati fal anyagától, szigetelésétől és vastagságától. Minden esetben érdemes szakértő segítségét kérni a szigeteléshez!
Habár a lábazati szigetelés utólag is lehetséges - sőt ajánlott -, egy új ház esetében érdemes már az épület tervezésekor gondolni rá. A későbbiekben felhelyezett hőszigetelő lapok és a mozaik vakolat könnyen a homlokzati fal síkjánál kintebbre kerülhet. Emiatt az eső és a hó sokkal egyszerűbben szivároghat be a falba, ami hosszú távon jelentősen károsíthatja az épületszerkezetet.
A talajnedvességből fakadó problémákat a lábazati hőszigetelés nem oldja meg, még akkor sem, ha vízhatlan anyagú lábazati szigetelőt használunk. Ezért fontos, hogy minden esetben először a vízszigetelésre koncentráljunk, ezt követően jöhet a lábazati hőszigetelés.
Nem kérdés, hogy a lábazati hőszigetelés hatalmas szerepet játszik az épület jó állapotának megőrzésében, gyakorlatilag elengedhetetlen eleme ma már egy korszerű háznak. Hiszen a lábazat szigetelése nélkül a fal könnyen átnedvesethet, beázhat és pára keletkezhet a belső falakon. Ráadásul nemcsak a ház állagát védhetjük meg a hőszigeteléssel, hanem akár a fűtési és hűtési költségeken is faraghatunk. Tehát a lábazati szigetelésre hosszú távú befektetésként érdemes tekinteni, amely biztosítja, hogy otthonunk sok év múlva is megfelelő állapotban legyen.