Habár a kompresszor elnevezés nagyon komolyan cseng, ebből nem következik, hogy csak komoly műhelyekben van helye egy légkompresszornak. A kompresszorok a levegő sűrítésével számos praktikus feladatot el tudnak látni – rövid cikkünkben összeszedjük a legnépszerűbb felhasználási területeket, illetve számot vetünk a vásárlás előtt mérlegelendő szempontokkal.
Légsűrítéses elven többféle eszköz is működik, a légkompresszor lehetőségek tárházát rejti magában, éppen ezért számos jól ismert munkaeszközt tudunk légkompresszorhoz csatlakoztatni – a következőkben kitérünk a légfúvók, festékszórók és egyéb kütyük használatára.
Annak, akinek van a házánál légkompresszor és szórópisztoly, az szinte biztos, hogy nem fog ecsetet ragadni a festéshez! Bármilyen anyagon egyenletes festékbevonatot tudunk képezni szórópisztollyal, így nemcsak a festés minősége lesz sokkal jobb, egyenletesebb, hanem gyorsabb és költséghatékonyabb is!
Azok is ki tudják élvezni a légkompresszor előnyeit, akik műhelyükben rendszeresen dolgoznak fával. Ők jól tudják, hogy a por és forgács nagy mennyiségben milyen kellemetlen dolog tud lenni. Ha például takarításra kerül a sor, akkor a lefúvató pisztoly sokat tud segíteni. Ha pedig sokat szögelünk, akkor egy lendülettel szögbelövőt is tudunk csatlakoztatni a légkompresszorhoz, de léteznek már olyan kiegészítők is, amik a ragasztó vagy bútorviasz felhordását teszik könnyebbé.
A legtöbb háztartás a kerekek vagy strandeszközök felfújásához tudja használni a légkompresszort, de bizonyos tisztítófolyadékok és egyéb anyagok felhordásában is segítségünkre lehet, hiszen jó néhány olyan hely van egy autóban, amihez ecsettel nem tudunk egykönnyen hozzáférni, de a gumiszerelő műhelyekből ismert légkulcs is kompresszoros szerszám.
Az első és legfontosabb szempont kétségtelenül az üzemi nyomás, hiszen eszközeink bizonyos nyomáson tudnak jól működni, amit a légkompresszornak ki kell tudnia szolgálni. A legtöbb eszköznek 3-6 bar nyomásigénye van, az átlagos kompresszorok pedig 8 bar nyomást tudnak biztosítani. Vannak persze 8 bar nyomásnál többet igénylő szerszámok, de ezek már aligha a ház körüli munkákhoz kellenek.
A második a levegőszállítás kérdése – ez a mérőszám azt mutatja, hogy mennyi levegőt tud a kompresszor termelni percenként. Azt viszont jó tudni, hogy a feltüntetett szám csupán középértéket mutat, mert a kompresszor korántsem tud ugyanannyi levegőt biztosítani például nyolc bar nyomásnál, mint négynél. Ha tehát a kiválasztott eszközünk éppen megfelel az elvárásoknak, akkor lépjünk fel egy kategóriát, hogy nagyobb nyomáson is tudja biztosítani a kívánt teljesítményt!
Ha a kompresszorunk nem képes elegendő levegőmennyiséget előállítani, akkor jön képbe még a tartályméret ügye. Minél nagyobb, annál jobb – persze csak addig, amíg nem kell szállítanunk! Ha a méretre megyünk, akkor az elektromos fogyasztással azért számoljunk, hiszen a nagyobb tartályhoz nagyobb étvágy is társul!
A dugattyús kompresszorok működési elve hasonló a négyütemű motoréhoz – a dugattyúk váltakozó mozgása a szerkezet lényege, így állítja elő a sűrített levegőt. Kétféle kivitel létezik: száraz és olajkenéses verzió. Ha ezekre esik a választásunk, akkor azzal kalkuláljunk, hogy 10 percenként érdemes leállítani a kompresszort, hogy elkerüljük a túlmelegedést, illetve a fokozott kopást.
A csavarkompresszor a korábbiakhoz képest két egymásba fonódó, orsó alakú alkatrész forgásával végzi a levegő sűrítését, ezek viszont minden esetben olajozást igényelnek. Persze a technológiának több előnye van – elsőképp ki kell emelni a kisebb energiafogyasztást, valamint a dugattyús kompresszorokhoz képest folyamatos üzemelésre is képesek, ezért nem kell időről időre lekapcsolni.