Mire jó a mélyalapozó?

Hiába az egyik legerjedtebb otthonszépítési eljárás a szobafestés, sokan mégsem ismerik a mélyalapozót, ami sokat javíthat a végeredményen. Használata után a diszperziós falfesték jobban tapad, illetve a festék száradása után a fal kevésbé marad foltos. Rövid cikkünkben összeszedtük, amit a beltéri mélyalapozásról tudni kell – helyes használattól kezdve a száradási időig!

Mi az a mélyalapozó?

A mélyalapozó egy vízzel hígítható anyag, amit festés előtt kell a falra felvinni. Főleg erős szívóképességű falfelületnél ajánlott használni, hogy kiegyenlítse a fal szívóképességét, valamint megfelelő alapot képezzen a festékrétegeknek.

Mélyalapozás festés előtt: miért kell?

Természetesen a falfesték mélyalapozó használata nélkül is felvihető, ugyanakkor használata egy olyan lehetőséget biztosít, amit kár kihagyni. Sokan panaszkodnak, hogy száradás után a fal foltos vagy csíkos marad, vagy több, mint 2 réteg festéket kellett felvinni a falra, hogy egyenletes végeredményt kapjanak. A mélyalapozó egy úgynevezett falfix, ami stabilizálja a festék alatti falréteget, biztosítja homogenitását, így nemcsak a foltosodást akadályozza meg, de – színtől függően – már elég lehet egyetlen réteg falfesték használata is.

Milyen falaknál szükséges a használata? 

A diszperziós mélyalapozó használata elsősorban problémásabb falfelületeknél előnyös, amikor mészfestékről vagy enyves festékről szeretnénk átállni diszperziós festékre, de az Ytong téglákból épített falak esetén is jól jöhet. A mélyalapozó alapvetően kötőhidat képez a különböző rétegek között, ha tehát régi falfelületet szeretnénk átfesteni, ami a festék nedvessége miatt könnyen mállik, itt-ott felrepedhet, akkor a mélyalapozó használata kiváltképp ajánlott.

A mélyalapozó helyes használata

Többször felmerülő kérdés, hogy a mélyalapozó glettelés előtt vagy után kell? Nincsen erre egyszerű válasz: attól függ, hogy mit szeretnénk elérni vele. Amennyiben a fal foltosodását szeretnénk elkerülni, esetleg azt, hogy ne kelljen 3 réteg falfestéket felvinni, akkor glettelés után érdemes használni. Van ugyanakkor olyan eset is, amikor a falrész általános nedvszívását is tudjuk kiegyenlíteni vele – az Ytong téglából készült falaknál például glettelés előtti használat javallott.

Összességében a mélyalapozót háromféleképpen lehet felvinni a falakra: az időigényesebb verzióban korongkefével visszük fel, igaz, ezzel a módszerrel biztosra lehet menni, hogy tényleg pormentes legyen a végeredmény. A második eljárás a hagyományos hengerezés, a harmadik pedig kétségtelenül gyors technika, de talán a legkevésbé alapos, ez a permetezős vagy szórópisztolyos felhordás.

Egy fontos szempontot még mindenképp szeretnénk kiemelni, ezzel kapcsolatban szintén sok kérdést kaptunk. Ha mélyalapozó használatára adjuk a fejünket, akkor mindenképp számoljunk azzal, hogy a teljes falrészt kezelnünk kell majd vele, nem elég csak egy kisebb szakaszt alapozni, hiszen ilyenkor csak rontunk az alaphelyzeten, a félmunkával még inkább foltos lesz a végeredmény.

Alapozás után mikor lehet festeni?

A beltéri falfestés menete szerint minden réteg teljes száradását meg kell várnunk, nincs ez másképp a mélyalapozóval sem. A száradási időt és a hígíthatóságot fel szokták tüntetni a csomagolásokon, ez termékenként változhat, ezért érdemes szabályszerűen eljárnunk. Általában 24 óra azért kelleni szokott az alapozó rétegek teljes száradásához, de bizonyos termékeknél a „nedvesre nedves” technikát is lehet alkalmazni – erről viszont győződjünk meg a munkálatok megkezdése előtt, nehogy „az egy lépést előre, kettőt hátra” hibájába essünk!

Kövesd a Praktiker a Youtube-on is!