Egy korábbi bejegyzésünkben már összefoglaltuk, melyek a legfontosabb teendők a ház körül szeptember környékén. Most az októberi kerti munkák listájával folytatjuk a sort.
Októberben már egyre rövidülnek, és hűvösebbé is válnak a nappalok, a természet pedig téli álomra készül. Mégis akad olyan növény, amit még ilyenkor is elültethetünk a kertben. A fokhagyma ültetési ideje kifejezetten rugalmas. Ha nem tettük meg előző hónapban, októberben is elvégezhetjük. Sőt, kevésbé hideg területeken akár még novemberben sem késtünk le róla. Azt azonban mindenképp tartsuk szem előtt, hogy még a téli fagyok beállta előtt a földbe kerüljön a fokhagymánk. Ha enyhe az időjárás, lóbabot is ültethetünk. Ám ha hűvös időt hoz az október, inkább várjunk vele tavaszig, mert hideg talajban nehezebben csírázik.
Az epertövek körül megjelent gyomnövényeket gyökerestől távolítsuk el. A növény felső részét vágjuk le, vegyük le róla a száraz leveleket, tépjük ki az indákat is. Itt az ideje megmetszeni a piros és fekete ribizlit és az egrest is. A bőséges gyümölcshozam reményében a málna és a szeder új hajtásait ültessük szét, majd a tövét borítsuk komposzttal.
Az áttelelő káposztafélék leveleinek egy része ekkorra már teljesen elsárgult. Ezeket távolítsuk el. Különösen fontos ez a karfiol esetében, mert nagy mértékben gyorsíthatjuk vele a növény további fejlődését. Még mindig akad olyan zöldség, amelyet akár most is betakaríthatunk: a póréhagyma, a kelkáposzta, a fokhagyma, a sárgarépa, a káposzta, a karfiol és a dughagyma ilyenkor még hoz termést.
Október környékén a betakarítás lassan véget ér, a kerti teendők sorában egyre inkább a növényvédelem veszi át a vezető szerepet. Az egyre enyhülő és rövidülő telek sajnos kedveznek a kórokozók elszaporodásának, ezért napjainkban meg inkább felértékelődött a permetezés jelentősége. A lemosó permetezés lépései a lombhullás kezdetekor válnak aktuálissá, majd az optimális hatás érdekében ezeket a lombhullás végén is célszerű újból megismételni.
E célra többnyire réz vagy kéntartalmú permetszereket használhatunk, a kártevők ellen pedig olajos készítményeket is bevethetünk. A réztartalmú elegyekkel olyan baktériumok okozta betegségekkel vehetjük fel a harcot, mint például a tűzelhalás, De hatásos olyan gombás megbetegedések esetén is, mint a csonthéjasok moníliája és tafrinája.
A kéntartalmú szerek a lisztharmatfélék ellen hatásosak. A lisztharmatgombát a leveleken található tűhegynyi nagyságú fekete pontokról azonosíthatjuk a legkönnyebben. Ez a kórokozó nemcsak a lehulott levelekben, de magában a kéregben is könnyedén áttelel. Permetezéssel elejét vehetjük annak, hogy átörökítse a fertőzést a következő évre.
A diófák levelein megjelenő nagyobb kiterjedésű, barnás foltok a gnomóniás levélfoltosság gombájának jelenlétére utalnak. Ez a kórokozó a dió burkában várja ki a tél végét, ezért különösen fontos, hogy a lehullott falevelekkel együtt ettől is megszabaduljunk.
A kórokozók a kerti növények sérülésein bejutva fertőznek, ezért ha a lombhullást követő időszakban metszünk, ügyeljünk rá, hogy ezzel egyidőben permetezzünk is. A permetezést követő terepszemlét is ajánlatos felvennünk a téli feladatok listájára. Ekkor tudunk végérvényesen meggyőződni arról, hogy kertünk növényei egészségesek, a kémiai védekezés megtette a hatását.
A kerti növények lassan eltűnnek ágyásainkból. A legfontosabb kerti szerszámok sorában most az ásón a világ szeme. Október-november környékén jöhet a tápanyagokban szegény, kimerült termőtalaj ásása és a trágyázása. Ez a munkafolyamat nem mindenkinél szerepel előkelő helyen a kert körüli teendők listájában. Ezért különösen jó hír lehet, hogy valójában nem szükséges saját magunknak apróra zúzni a földből kifordított nagyobbacska tömböket. A giliszták és a talaj víztartalmának halmazállapot változásai megteszik ezt helyettünk, mire elérkezik a tavasz. Ha még nem távolítottunk el minden egynyári, elszáradt növényt, most akár bele is forgathatjuk a földbe.
A gyümölcsfák ültetési idejét leginkább az befolyásolja, hogy milyen kiszerelésben szereztük be azokat. A következő típusokkal találkozhatunk a kínálatban:
A konténeres és a földlabdás gyümölcsfák gyökérzete előnevelt. Előbbiek esetében a fák konténerbe ültetve várják, hogy végleges helyükre kerüljenek, míg az utóbbiak gyökérzete jutazsákba csomagolva várja a kiültetést. Ahogy az elnevezés is sugallja, a lényegesen kedvezőbb árú szabadgyökerű fák gyökereit nem védi földlabda. Emiatt szállításuk, majd a kiültetést megelőző tárolásuk nagyobb körültekintést igényel. Gyökerük megsérülhet vagy kiszáradhat, mire elültetésre kerül. Ekkor fejlődése sajnos elmaradhat majd konténeres vagy földlabdás társaitól.
Ha mindössze néhány facsemete kiültetése a cél, vagy kezdő kertészként vágnánk bele a bővítésbe, inkább előnevelt facsemetével próbálkozzunk. Bár az ára kissé magasabb, az ültetési ideje is sokkal kevésébé behatárolt, a téli fagyos hetek kivételével bármikor kihelyezhető. Akár nyáron is végleges helyére telepíthetjük. Ekkor az évszakra jellemző hőség és csekélyebb csapadékmennyiség miatt rendkívül fontos, hogy rendszeresen és bőségesen öntözzük őket. A szabadgyökerű fák viszont csak október közepén jelennek meg a kertészetek kínálatában, hiszen telepítésük kizárólag ősszel, esetleg kora tavasszal ajánlott.
Ha sok fa található a kertben, akkor gyakorlatilag egész ősszel gereblyézhetjük a lehullott leveleket. Készíthetünk erre a célra külön lombtárolót is, de a komposzt tetejére is halmozhatjuk. Ősszel viszonylag sok a csapadék, a levegő is egyre hűvösebb. Ha a komposztládánknak nincs teteje, itt az ideje, hogy mi magunk fedjük le valamivel. Az átázott, csuromvizes levelek kevésbé bomlanak el a hűvös levegőn.
Az őszi trágyázást nem csupán műtrágyával, vagy zöldtrágyával végezhetjük. A komposzt és víz hozzáadásával készült komposzt tea egyszerre táplál és véd a betegségek ellen.
A szobanövények egy része kifejezetten szeret kint sütkérezni a nyári napsütésben. Nagyon jól tettük, ha a meleg évszakban kivittük őket a teraszra vagy a kertbe. A legtöbb növény félárnyékban megerősödik, növekedésnek indul és gazdagon virágzik a szabadban. A hideg beálltával azonban jobb, ha visszahelyezzük őket az otthonunk melegébe.
Mielőtt visszavinnénk szobanövényeinket a házba, alaposan nézzük át a száraikat, leveleiket. Bizonyosodjunk meg róla, hogy nem találhatók rajtuk szabadföldi kártevők. Levéltetvek, pajzstetvek, tripszek és az atkák is megtelepedhetnek rajtuk, amelyek aztán szobahőmérsékletre kerülve elszaporodnak és az összes beltéri növényt megfertőzhetik. Kezeljük növényvédő szerekkel a megfertőződött szobanövényeket. Ez sajnos jóval nehezebben kivitelezhető zárt térben. Előzzük meg a bajt, és zárjuk ki a kártevőket a lakásból.