Aki építkezés előtt áll, netán új tetőről álmodik, adjon esélyt a zöldtetőnek, ami azon túl, hogy az otthon nagyon fontos, ökológiai hang-és hőszigetelő rétege lehet, az ingatlan értékét is jelentősen növeli.
A zöldtetők két típusát különböztetjük meg, a kertszerűen kiépített tetőkerteket, illetve az ökológiailag aktív zöldtetőket, amiknek legfontosabb funkciója, a tető szigetelése.
Tetőkertek
A tetőkerteket eleve úgy alakítják ki, hogy azok komplett kertként funkcionáljanak. A lehetőségek és az elültetni kívánt növények gyökérzete alapján legtöbbször 50-150 centiméter vastag ültetőközeget alakítanak ki, hogy aztán gyeppel, kerti növényekkel, cserjékkel, kisebb fákkal ültessék be. A tetőkert pontosan annyi gondozást (öntözés, gyomlálás, trágyázás) és ápolást igényel, mint a talajszintre épített kert.
Ökológiailag aktív zöldtetők
Szemben a tetőkerttel, az extenzív zöldtetőkre rendszerint olyan növények kerülnek, amelyek „igénytelenek”, vagyis jól bírják a szárazságot és a mínuszokat, tápanyagigényük alacsony, öntözést pedig csak a telepítésük idején igényelnek. Általában olyan évelő növényekről beszélünk, amik kistermetűek, jól szaporodnak, tömötten nőnek, lehetőleg örökzöldek, dús virágzatot hoznak, ültetőközegük pedig nem haladja meg a 10-15 centimétert.
Az extenzív zöldtetőket általában lapostetőkön alakítják ki, de ferdetőknél is egyre gyakoribb megoldás. A tető kialakítását minden esetben szakemberre kell bízni, hiszen olyan körülményekkel kell tisztában lenni, mint a födém teherbírása, annak megfelelő szigetelése, a lefolyók és túlfolyók tisztíthatósága, a megfelelő talaj-és növényréteg kialakítása ahhoz, hogy aztán a zöldtető ideálisan, szinte önmagától „üzemeljen”.
Miért jó a zöldtető?
Még több izgalmas zöldtető a nagyvilágból