Mire figyeljünk ágaprító vásárlásnál

Ágaprítót mindenképpen ajánlott beszerezni, ha nagyobb kertünk van. Az év során összegyűlő ágakat és gallyakat sokkal egyszerűbb felhasználni vagy tárolni, ha feldaraboljuk egy ágaprítóval. A kerti hulladékot elégetni nemcsak tilos, de környezetszennyező is. Az kiválasztásánál érdemes a teljesítmény mellett a zajszintet is figyelembe venni. Cikkünkben segítünk kiválasztani a kerthez megfelelő ágaprító gépet!

Ágaprító előnyei az égetéssel és az elszállítással szemben

Sokak számára evidens megoldás az égetés lenne, viszont ahogyan már korábban is említettük ez egyfelől tilos, másfelől pedig igencsak környezetszennyező megoldás. Természetesen a levágott ágak elszállítása vagy elszállíttatása valamennyi anyagi ráfordítással mindenképp jár, ugyanakkor, ha nem tudjuk hasznosítani a végterméket, akkor is jobban járunk az aprítással. Ennek egyszerű oka van: az aprított ágakat és gallyakat szinte légmentesen lehet zsákokba tölteni, így kevesebb helyet foglalnak.

Egy további előnyt még mindenképp érdemes megemlíteni: a nedves, frissebb ágakat elégetni nem a legkönnyebb feladat, egy hengerkéses ágaprítónak viszont a nedves ágak darabolása sem okoz gondot. Amennyiben tavasszal vagy nyáron kezdünk bele a gallyazásba és egyéb kerti munkákba, akkor végképp jól jöhet egy ágaprító! A Praktiker kínálatában már kifejezetten olcsó ágaprítókat is lehet találni, például az Expert 2900-as modellt.

Késes vagy hengeres ágaprítót vegyünk?

Rövid tájékozódás után szinte mindig ez az első felmerülő kérdés, hiszen az ágaprító működése szerint ez a két fő típus létezik: maróhengeres ágaprító, illetve forgókéses. A harmadik típus a kardános ágaprító, ez viszont már komolyabb szerkezet, ami egyértelműen túlmutat az otthoni használaton, így a kardánhajtású és benzines ágaprítók felépítésébe és részleteibe jobban nem is mennénk bele.

A fő kérdés tehát ez: mennyit és mire használnánk elektromos ágaprítónkat? A késes daráló valamivel zajosabb, különösen akkor, ha már nem tökéletesen éles a kés. A zúzó- vagy maróhengeres lassabban dolgozik, nem vágja, hanem inkább töri az ágat. Természetesen a növényi részek szárazságtartalmától is függ, hogy mennyire megy flottul a munka, amennyiben nem teljesen száraz a faanyag, akkor előfordulhat, hogy egy-egy gyors tisztítás erejéig meg kell állni. Az viszont mindentől függetlenül alapszabály, hogy a teljesítmény és a vágási átmérő legyen az első, amit szemrevételezünk!

A maróhengeres vagy fogaskerekes ágaprító esetében a fogaskerék tulajdonképpen csak az ág behúzására szolgál, így ez sok energiát meg tud nekünk spórolni, hiszen a késes ágaprítók esetében általában egyesével kell betolni az ágakat, amikről előtte már lenyestük a kisebb, elálló gallyakat. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy maga az előkészület, valamint az aprítóba való adagolás is nagyobb odafigyelést igényel az egyszerűbb, késes ágaprító modellek esetében.

Balesetek elkerülése: melyik típusnál mire kell odafigyelni?

Minden előnyével a szecskázó gép egy veszélyes eszköz. Nagy körültekintéssel kell használni, hiszen egy kis figyelmességgel komoly baleseteket előzhetünk meg.

Az egyik legalapvetőbb tanács, hogy védőszemüveg és védőkesztyű nélkül sose kezdjünk el darálni. A forgótárcsás aprító esetében ennek az az oka, hogy a daráló visszadob darabokat, amelyek megsérthetik a szemünket, kezünket. 

Csak szakmai vizsgával rendelkező gépet használjunk

Mikor vásárolunk, természetesen igen fontos tényező az ár, de ennek az eszköznek a beszerzésénél a legelső helyen mindig a saját biztonságunk álljon. 

A jó minőségű ágaprító berendezések az utóbbi néhány évben terjedtek el. Ezelőtt és ezekkel egy időben jelen vannak sajnos a silány minőségű, sufniban gyártott vagy már túl sokat használt gépek is. 

Általában ezeknek semmilyen minőségi tanúsítványuk nincs, így sokszor csoda, hogy nem okoztak még személyi sérülést. 

Vásárlásnál mindig kérjük el a minőséget igazoló dokumentumokat, kérdezzünk rá a gép vészleállító lehetőségeire, illetve keressük meg a berendezésen a CE betűkódot. Ez a jelzés igazolja, hogy milyen fajta szakmai vizsgálaton esett át a gép. 

A legfontosabb az előzetes tájékozódás és információgyűjtés - például a Youtube-on -, hiszen általában úgy vesszük meg a gépet, hogy nem tudjuk élőben kipróbálni, nem látjuk bekapcsolt állapotban.

Baleset forrás: az átalakított fűnyíró 

A motoros fűnyírókat sokan kiegészítik ágaprító funkcióval olyan módon, hogy a gépet szétszerelik, elfordítják, és egy tölcsér alakú fém tárolóval toldják meg a berendezést. A gép másik végéhez egy nagyobb vászonzsákot helyeznek, amibe belehullik a szétaprított fa. 

Ha nem vagyunk professzionális szakemberek, lehetőleg ne kísérletezzünk ilyen barkács akciókkal. Ezek a berendezések nem stabilak, komoly baleseteket okozhatnak. 

A jó minőségű, gyári ágaprítók előnye még – amivel a házilag készített verziók nem rendelkeznek –, hogy a faanyagot egyszerre aprítják és pépesítik, ezzel meggyorsítják a komposzt lebomlásának folyamatát.

Több ág behelyezésekor járjunk el óvatosan

A különösen ágas-bogas gallyak esetében figyeljünk oda, hogy kellő körültekintéssel helyezzük őket az ágaprítóba, hiszen súlyos baleseteket okozhatnak a visszacsattanó ágak. Ne felejtsük el, hogy a kisebb fajta, hengerkéses aprítógépek maximum 4 cm átmérőjű fás részek ledarálására alkalmasak. A nagyobb, masszívabb verziók a kb. 7 centiméteresekkel is elbánnak, de ezeknél nagyobb ágakat ne helyezzünk a gépekbe, mert tönkremehet a hengerkés.

További tipp a használathoz: hengerkéses gép választásánál mindig olyan berendezést vegyünk, ahol a kések rögzítése nem hegesztéssel történt, hiszen ilyenkor a késeket nem lehet újra élezni. A kések lassan elkopnak a használat során, így cserélni kell őket. Minden használat után a gép kikapcsolt állapotában vizsgáljuk meg, hogy a hengerkések épek maradtak-e.

Mihez kezdjünk a végtermékkel?

Sokan csak mulcsozó gépként hivatkoznak az ágaprítókra, hiszen a végtermék az úgynevezett mulcs, ami korántsem egy haszontalan dolog. Az egész ágak tulajdonképpen csak elszállításra alkalmasak, a mulcs ezzel szemben értékes alapanyag! Használhatjuk akár fenyőkéreg helyett is a földön szétterítve, így megakadályozhatjuk a gyomnövények terjedését, illetve nedvesen tarthatjuk a talajt vele egy esetleges ültetésig. Amennyiben pedig sikerült szépen, apróra darabolni az ágakat, akár komposztba is tehetjük, így garantáltan nem vész kárba az a sok tápanyag, amit a fa a hosszú hónapok során kinyert a talajból – így járulhat hozzá az aprító gép kertünk természetes körforgásához!

De hogyan kezdjünk neki, hogy balesetmentesen végezhessük el a kerti munkát? Bemutatjuk, mely típusokra kell figyelni és mi az, amit érdemes elkerülni ágaprítás közben a baleset elkerülése érdekében.

Kövesd a Praktikert a Facebookon is!