Habár a vízgyűjtés az emberiség egyik legősibb gyakorlata, Európában mégiscsak kicsit háttérbe szorult az egyéb újrafelhasználási törekvések mellett. Pedig a víz érték – és ezt egyre többen kezdik újra felfedezni a felgyorsult klímaváltozás évszázadában. A vízgyűjtés persze nemcsak a fenntarthatóságról, hanem a spórolásról is szólhat, éppen ezért bárkinek észszerű megoldást jelenthet. Rövid cikkünkben átnézzük, hogy a Praktiker kínálatából milyen lehetőségek vannak az esővízgyűjtésre.
Szinte bármire jó lehet az esővíz, de azt fontos tudni, hogy csak a felhasználáshoz megfelelő módon kezelt formában. Kerti locsolásra, takarításhoz, kerti tavacskához tisztítás nélkül is jó lesz. A következő felhasználási mód, amikor már bevezetjük a vízhálózatba, így mosásra, mosogatásra, fürdésre vagy a vécé öblítésére is alkalmas – természetesen a megfelelő szűrők behelyezése után. Végül akár ivóvízként is újrahasználhatjuk az esővizet, ehhez viszont speciális, minőségbiztosított vízszűrők kellenek, amiket hálózati víz tisztítására fejlesztettek ki.
Lássuk tehát a víztárolás lehetőségeit, elsőként a legegyszerűbb hordós variációt. Ebben az esetben általában az ereszcsatorna utolsó elemét rövidebbre vágják, aláteszik a hordót, és már kész is az esővízgyűjtő. Való igaz, egyszerű megoldás, de épp ezért vannak hátrányai is. Egyfelől hamar megtelhet a hordó, a kifolyással pedig sok víz mehet kárba. Nem mellesleg a hordó ki van téve az időjárás változásainak, ezért könnyebben algásodik, koszolódik, arról nem is beszélve, hogy kiváló terepe lesz a szúnyogok elszaporodásának.
A színültig telt hordókból kifolyó víz más szempontok miatt sem szerencsés: eláztathatja környezetét, akár otthonunkat is károsíthatja, ha valahol beázik a ház. Erre találták ki a túlfolyásgátlós esővízgyűjtőt, amit szintén az ereszcsatornához kell beszerelni, pontosabban az ejtővezetékbe. Ez a szerkezet egy csatlakozón keresztül engedi be az esővizet a hordóba, ha pedig megtelt, akkor visszatereli az ejtővezetékbe, így szabadon el tud távozni a felesleg. Praktikus, olcsó megoldás, ugyanakkor az esővízgyűjtő hordónk kapacitását nem növeli.
A földalatti tartályok a fentiekkel ellentétben akár egy teljes háztartás vízigényét el tudják látni. A pontos méret egyéni igényeink szerint alakulhat, de a beszerelés módja már kötött. Egyfelől legalább 50 centi mélyre kell leásni a tartályt, hiszen idehaza ez a talaj fagyhatára – amennyiben télen is szeretnénk használni a tartályt, akkor célszerű, ha nem fagy meg a víz benne.
További kérdés a tartály alapanyaga: az acél tartályok sajnos ki vannak téve a korróziónak, ugyanakkor jóval masszívabbak is. Nem kell félni attól, hogy a kavicsok vagy kövek a földbeásás során felsértik, valamint földdel betakarva járhatóak. A műanyag természetesen olcsóbb, újrahasznosított megoldást jelent, de kevésbé ellenálló a közvetlen sérüléseknek. Belvizes talajban egy kisebb műanyag tartály még a helyéről is elmozdulhat, ezért magas talajvízszinthez inkább vasbeton tartályt ajánlunk.
A földbe süllyesztett tartályok esetében szükségünk lesz egy kerti szivattyúra is. A szivattyút hálózati áramra kell kötni, a szívócsövet pedig bevezetni a tartályba, majd csatlakoztatni a kerti slagot. Amíg a szivattyú gond nélkül, stabil víznyomás mellett adagolja a vizet, addig minden rendben, ha viszont csökkent nyomást tapasztalunk, akkor kapcsoljuk ki, és győződjünk meg a tartály elegendő vízmennyiségéről!
Természetesen esővízgyűjtő tartályunkat a pincében is elhelyezhetjük, így valamivel könnyebb a hálózatra kötése. Habár minden további nélkül függetleníteni tudjuk magunkat a hivatalos vízhálózatról, a közműszolgáltatásról nem lehet teljes egészében leválni, mivel a szennyvíz hálózatot ugyanúgy igénybe vesszük. Spórolni tehát sokat tudunk egy esővízgyűjtővel, de az vízüzemi alapdíjjal továbbra is számolnunk kell.
Hordó, tartály, szivattyú? Nézz körül a Praktiker kínálatában!