Antikolás, vakolás, glettelés: így készülnek a rusztikus falfelületek

Folyamatos vágyunk, hogy szépítgessük, csinosítgassuk lakásunkat kívül-belül, és ennek a legfőbb célja az, hogy valamilyen hangulatot sugározzon az összkép, hogy valamiben eltérjünk a szokványostól. Ennek az egyik, mostanság meglehetősen divatos ága a rusztikus, vagyis a nagyon egyszerű, természetes anyagokat használó, falusi hangulatot árasztó stílus. Sokféle megoldás létezik a megunt, sima fehér falfelület átvarázslásához, a teljesség igénye nélkül válogattunk a legegyszerűbb, otthon is könnyedén elvégezhető módszerek között.

Az antikolás lényege, hogy egy vadonatújan elkészített felület ódon, régies hangulatú hatást keltsen. Az antikolt fal úgy néz ki, mintha egy belvárosi, 100 éves bérház szobájának az idő vasfoga által megharapdált fala tekintene vissza ránk. A feladat egyszerűnek tűnik, hiszen csak fel kell kennünk egy réteg festéket a falra és várni 100 évet, de aki ennél egy kicsit gyorsabban szeretne eredményhez jutni, azok számára is megnyugtató megoldások léteznek a patina gyors megjelenítéséhez.

Mindenképpen tudnunk kell, hogy az antikolt fal előállítása akár a négyszerese is lehet árban az egyszerű falfestéshez képest, ám a megfelelően elvégzett munkafázisok után teljesen egyedi felületek érhetők el. Az antikolt felület sajátossága, hogy egyenetlen, néha erősen, máskor kevésbé rücskös. Ezt a hatást a barkácsüzletekben is kapható glettanyag segítségével érhetjük el. A kívánt textúrát az anyagminőség megválasztásával érhetjük el. Vannak finomabb és durvább glettek, mindegyikkel másfajta minta érhető el. A dolgunk nem túl bonyolult még utólagos felújításnál sem. A szőnyeg vagy a padló megfelelő takarófóliázása után távolítsuk el a tapétánkat a falról, majd egy glettvassal és egy durvább szőrű ecsettel vigyük fel a falfelületre a kikevert glettanyagot. A kitakarásra legyünk fokozott figyelemmel, mert a fröcskölő anyag hamar összekeni a kedvenc, hosszú szálú szőnyegünket és nehezen eltávolítható a száradás után!

A megszáradás után a festés a következő fázis, amely kizárólag lazúrral történhet. A lazúrhoz tetszőleges színt keverünk, és egymást fedő rétegekben, foltokban egy szivacs vagy egy rongy segítségével visszük fel az anyagot a falra. Az egybedolgozást szivacs segítségével azonnal meg kell kezdeni, így mossuk össze a felvitt rétegeket. A második réteget egy sötétebb vagy világosabb szín kikeverésével vigyük fel, majd az egybedolgozást ebben az esetben is el kell végeznünk! Nagyon fontos a teljes munkafolyamat során a gyorsaság, mert ha megszáradnak a felvitt anyagok, akkor már nem lehet őket alakítani, kenni.

Fontos szabály, hogy a különböző textúrák képzését kis felületen végezzük el, főleg ha egyedül csináljuk, mert a glett rövid idő alatt is megköt a szobai hőmérséklet függvényében, és abban az állapotában már nem alakítható!

Egy egyszerű festőhengerre például feltekerhetünk befőttesgumit, spárgát, ragaszthatunk szivacsdarabokat tetszés szerint, és máris teljesen egyedi felületet hozunk létre pár mozdulattal.

Bármilyen kupakkal vagy fedővel a sima felületbe belenyomva alkothatunk egyszerű, de nagyon látványos felületeket. Csak csavarjuk le például egy befőttesüveg vagy egy sampon kupakját és nyomkodjuk tetszés szerinti sűrűséggel a még nedves, glettelt falfelületre.

Egy erősebb szálú, széles fejű ecsettel a glettelt falra hullámos mozdulatokkal is szép textúra érhető el.

Egy kefével a glettelt falra merőleges ütéseket mérve olyan hatás érhető el, mintha sok apró tűt szúrtunk volna a felületre.

Fogazott spatulával vagy egyéb fogazott szerszámmal lehet kör, félkör, négyzetes vagy egyéb kreatív mintát képezni, amely nagyon mutatós még akkor is, ha utólag nem színezzük a falat.

A különböző vakolatok széles választékban vásárolhatók meg, akár színezett, akár színtelen változatban, illetve szemcseméretben. A felhordása hasonló a glettanyagokhoz, tetszőleges vastagság és struktúra érhető el vele több rétegben. A bedolgozási idő átlagosan 60 perc, tehát nagyobb felületnek is nekiláthatunk bátran a felvitelnél, nem kell tartanunk a hirtelen beszáradástól. A szemcseméret miatt az ilyen falfelületeken viszont jobban megül a por és az nehezebben is takarítható