Füvesítés tavasszal a gyönyörű pázsitért

Füvesítés időpontjának kitűzésére az április és a szeptember a legmegfelelőbb hónap. A tavaszi és az őszi időszakban legideálisabb általában a talaj hőmérséklete és a természetes csapadékmennyiség arra, hogy elkezdje udvara, kertje füvesítését, ha igazán szép kertet szeretne. A füvesített terület kötelező elem és csak nagyon pici kerteknél vagy extrém esetben fordul elő, hogy lemondunk róla térkő, beton vagy egyéb burkolat javára. Összeszedtük a leghasznosabb tudnivalókat, amelyek segítségével dús, élénkzöld és egészségtől duzzadó fűszőnyegen lépdelhetünk.

Fűmag vagy gyeptégla? Gondoljuk át!

Aki dús és egészséges pázsitról álmodik, alapvetően két lehetőség közül választhat: pázsit fűmag vagy a gyeptégla (gyepszőnyeg telepítés). Előbbit érdemes áprilisban, májusban vagy szeptemberben elvetni, míg az utóbbinak előnye, hogy a fagyos, esős hónapokat leszámítva, szinte egész évben le lehet rakni.

Bármelyik megoldás mellett is dönt, a talajt mindkét esetben megfelelően elő kell készítenie. A területet alaposan át kell gereblyézni, el kell távolítani a köveket, kavicsokat, majd kiegyenlíteni a talajt. Ha nagyon kemény a föld, a munkát ásással kell kezdeni. Amennyiben gyomos területtel van dolga, érdemes a füvesítés előtt gyomirtót használni, de nézzük részleteiben a fűmaggal történő füvesítés előkészítő folyamatát. A gyepszőnyeg telepítését jelen cikkünkben nem ismertetjük.

Fűmaggal történő füvesítés előkészítése

A füvesítés megkezdése előtt gondoljuk át tételesen a legfontosabb 5 szempontot és időzítsük jól feladatokat, ezzel sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.

1. Mérjük fel a füvesíteni kívánt terület aktuális állapotát. Vizsgáljuk meg a talajt mennyire gyomos és milyen egyéb növények (fák, bokrok, cserjék) találhatók rajta.
2. Gondoljuk át, hogy milyen tevékenységre (sport, pihenőkert, játszótér) használjuk majd a füvesített felületet.
3. Figyeljük meg a kert tájolását és a fix kertelemeket, környező épületeket és a területen található nagyobb méretű kerti bútorokat, melyek árnyékot vetnek majd a gyepünkre.
4. Tervezzük meg, hogy a füvesítést követően mit szeretnénk majd a területen még építeni vagy átalakítani: például telepített, beásott öntözőrendszer van a kertünkben vagy a későbbiekben tervezzük a telepítését.
5. Tegyük fel a kérdést, hogy milyen hónapban járunk? Most hatékony füvesíteni? Ha éppen júliusban, a nyári szabadságunk alatt álmodozunk harsogóan zöld fűszőnyegről, akkor gondoljuk át, tudjuk-e elég rendszeresen locsolni a friss gyepszőnyegünket. Érdemes-e inkább elhalasztanunk a nyári füvesítést a szárazság utánra vagyis inkább őszi füvesítést terveznünk?

Ha ezekre a kérdésekre válaszolunk, akkor könnyebb lesz meghatározni, hogy milyen földmunkákat kell elvégeznünk a füvesítés előtt, milyen típusú fűmagot vásároljunk és mennyit. Tudni fogjuk, hogy milyen segédeszközöket szerezzünk be, lesz-e szükségünk segítségre, vagy mi magunk is el tudjuk végezni a feladatot. Vágjunk is bele az előkészítés átgondolásába.

A füvesítés házilag az alábbi 10 lépésből áll:

1. Gyomirtás 5°C felett (minimum 2 hét hatóidő)
2. Talaj megtisztítása a gyomoktól vagy a teljes felső talajréteg eltávolítása
3. Termőtalajjal történő pótlás vagy dúsítás 15-20 cm vastag rétegben
4. Trágyázás 1-2 hét várakozási idővel
5. Automata öntözőrendszer ellenőrzése, szükség esetén javítás
6. A föld porhanyósítása és elegyengetése
7. Fűmag kiszorása (50 gramm négyzetméterenként) és a földbe történő begereblyézése, majd hengerelés a magvetés után
8. Napi 2-3 locsolás finom vízpermettel
9. Várakozás a fűszálak megerősödésére, első nyírás: 8-10 cm magasságnál
10. Utógondozás: rendszeres nyírás, öntözés, és évente kétszer trágyázás, szellőztetés

Gyomirtás

Ha éppen most költöztünk új házba, amivel együtt egy elvadult kertet is vásároltunk, ott komolyabb előkészítési munkára is szükségünk lehet. Vizsgáljuk meg a füvesítendő terület állapotát: ha évek óta ápolatlan és gyomos gyepterületet örököltünk, akkor a totális gyomirtást követően (Glialkával vagy Medallonnal) a talaj felső rétegét is érdemes teljesen eltávolítani, majd jó minőségű, szerves trágyával kevert termőfölddel pótolni. A gyomos talajréteg eltávolítása azért fontos, mert így az elszórt gyommagoktól is megszabadulunk, ami esetleg a gyomirtást túlélve és a következő évben kihajtva újra gyomos pázsitot eredményezne.

A gyommentesítés nem feleleges akkor sem, ha a felső talajréteg eltávolításra kerül, mert bizonyos gyomfajták hosszú karógyökereket növesztenek. A talaj felső rétegének eltávolításakor csupán elvágnánk az ilyen gyomnövények mélyre hatoló gyökereit a földben, melyek akár egy hónapon belül képesek lennének újra kihajtani. Nagy túlélő a gyermekláncfű vagy más néven kákics vagy pitypang. Ezek a gyomnövények általában minden díszgyepet álmodó kerttulajdonosnak fejtörést okoznak.  A kézi kapával történő gyomtalanítás csak ideiglenes megoldás. A földben maradt gyökérrészekről a gyomnövények hamarosan újra kihajtanak.

Szárazság esetén gyomirtószerek kijuttatása előtt locsoljuk be a területet majd hagyjuk szikkadni és ezt követően juttassuk ki a gyomirtót. Így fel tudjuk gyorsítani a folyamatot, mert beindul a keringés a növényekben és hamarabb felszívják a gyomirtószert. Fontos, hogy a kijuttatás után ne locsoljunk, mert akkor lemossuk a fűszálakról a hatóanyagot. A gyomirtóval kezelt területet pihentessük minimum 2 hétig, ennyi időre lesz szükség, míg teljesen kifejti a hatását. Amennyiben nyári, csapadékmentes időszakban végezzük a gyomirtást és öntözni sem tudunk, akkor a hatóidő hosszabb is lehet. Miután letelt a hatóidő figyeljük meg, hogy látunk-e zöld gyomnövényt a területen. Amennyiben igen, akkor javasolt a gyomírtást megismételni.

Mire fogjuk használni a füvesített területet?

Mint minden munkafolyamatnál a füvesítésnél is a tervezés és az előkészítés a leghosszabb folyamat, főként, ha nagyobb területről van szó. Gondoljuk át a család tagjaival, hogy mire szeretnénk használni majd a befüvesített területet. A gyomirtás előtt számoljunk háziállataink jelenlétével is és gondoljuk át, hogy a család kisebb tagjai tudják-e majd nélkülözni a füvesíteni kívánt területet a gyomirtó szerek hatóideje alatt.

A kisebbek szeretnének majd esetleg egy homokozót vagy focizni szeretnének kertben, esetleg a család házikedvenceivel játszani? Ebben az esetben lehetséges, hogy jobb, ha lemondunk a díszgyepről, a vegyszeres, totális gyomirtásról, és egyszerűen százszorszéppel gazdagítjuk a gyepet. A gyerekek a fű között növő pitypangoknak is biztosan örülni fognak, amiből koszorút fonhatnak a hajukba.

A család hölgy tagjai lehetséges, hogy szívesen gondoznának évelő virágágyakat, ami színes virágokkal megtöri majd a gyep egyhangúságát. A virágágyások helyét érdemes előre kijelölni és szegélyeket telepíteni a füvesítés előtt. A barkács áruházakban sokféle szegélytípus közül válogathatunk, ezután a kialakításnak már csak a fantáziánk szabhat határt. A tervezéskor ne feledkezzünk meg a kerti utakról sem. A tudatosan telepített lépkövek a kézi öntözést is megkönnyítik a füvesítés időszakában.

Tereprendezés

Ha a kertépítést házilag, mi magunk végezzük, akkor a bokrok, cserjék eltávolítása még nagyobb feladat. Ilyen esetben érdemes munkagépet hívni. Gyepfelszedő géppel pár óra alatt előáll a teljesen megtisztított felület. Kisebb kertek esetén ágvágóval, ásóval is eredményesek lehetünk. A gépi földmunka és a legalább 15-20 cm vastag termőtalaj beszerzése jelentős többletköltséget jelenthet, de cserében teljesen gyomtalan és dús pázsitot telepítünk. A földet minden esetben alaposan forgassuk át és porhanyósítsuk. Erre a legjobb eszköz a rotációs kapa, amivel kellő mélységben és gyorsan át tudjuk forgatni a talajt. Ebben a szakaszban érdemes szerves trágyát vagy műtrágyát is kijuttatnunk a területre.

Talaj minőségének ellenőrzése

A fűnek is szüksége van tápanyagra, hogy szép és dús legyen. Ha agyagos vagy éppen homokos talajon készülünk füvesíteni, akkor kiemelten fontos lesz, hogy jó minőségű termőtalajjal keverjük a rendelkezésre álló földet. Ha ezt nem tesszük meg, akkor számolhatunk vele, hogy az agyagos talaj szárazság idején összeáll, kireped és elvezeti a résekben az esőt vagy a locsolóvizet, ezzel helyet biztosítva az arra szálló gyommagoknak. Esős időszakban az agyagos talaj pangó vizet gyűjt, ami szintén nem kedvez a gyepnek, könnyebben gombásodik majd.

A homokos talaj vízáteresztő képessége révén pedig hiába locsoljuk majd a területe a fű akkor sem fog elegendő mennyiségű vízhez jutni, így gyérebb és kiszáradásra hajlamos lesz.

Vakondtúrások felfedezése esetén gondoljunk vakondháló telepítésére is a füvesítés előtt.

Hogyan fogjuk öntözni a gyepet?

Gyepfelújítás esetén lehetséges, hogy már korábban telepítettünk öntözőrendszert, ami megkönnyítheti majd a füvesítést követő automata öntözését. Ellenőrizzük a kiállásokat, szórófejeket, fúvókákat és cseréljük az eltört, tönkrement részeket, csöveket. A talaj előkészítésekor ezt még kényelmesebben megtehetjük, és sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. Amikor a zsenge fűszálak elkezdenek növekedni, akkor nem tanácsos a területen sétálnunk és elég bosszantó, ha ekkor jövünk rá, hogy egy-egy részen ki kellene ásnunk javításra az elöregedett öntözőberendezésünket.

Ha még nincs öntözőrendszerünk, akkor gondoljuk át, hogy a füvesítés során hogyan fogjuk locsolni a területet. A növekedés időszakában kiemelten fontos, hogy egyenletesen és rendszeresen: naponta 3-4 alkalommal öntözzük a területet, ami nagyobb felület esetében időigényes és fáradságos lesz. Az automata öntözőrendszer telepítését időzítsük a tereprendezés után, de még a füvesítés előtt. Gyakran spórolás miatt mondunk le az öntözőrendszer telepítéséről, majd később, a nyári hónapokban, amikor a munka után nincs elég időnk és energiánk elégszer locsolni a gyepet, szomorúan tapasztaljuk, hogy kiszáradt és foltos, pedig mennyi energiát áldoztunk a füvesítésre. A kész gyepfelületet később megbontani az öntözőrendszer telepítése miatt szintén nagyon bosszantó. Ha nem tudunk pontosan ugyanolyan fűmagot vásárolni, mint a kezdetekkor, akkor nem lesz többé szép, egybefüggő pázsitunk, mert az eltérő fajtájú fű mindig jelezni fogja, hogy hol húzódnak a földben a csövek.

Fűmag kiválasztása

A fűmag kiválasztásakor fontos szempont, hogy milyen célra használjuk majd a kialakított füvesített területet. Választhatunk speciális fűmagkeverékeket: sport, szárazságtűrő vagy éppen árnyéktűrő fűmagot. Ezekbe a keverékekbe olyan fűfélék magjait keverték, melyek az adott tulajdonságnak, szárazságnak árnyéknak ellenállnak vagy éppen erőteljesebb növekedésűek, strapabíróbbak. Érdemes a fák, épületek által árnyékolt területekre külön gondolnunk, mert ezeken a területek a füvesítés igazi kihívást jelenthet.
%%TERMEK_AJANLO_462%%

Így füvesítsünk!

A gyomtalanítást, talajrendezést követően, ha minden előkészítettünk úgy lesz tökéletes a végeredmény, ha a hengerelést sem felejtjük el a vetés után, ezzel ugyanis felderíthetők az esetleges egyenetlenségek, mélyedések, amiket gereblyével még lehet korrigálni. Miközben a földet előkészítjük, tartsuk szem előtt, hogy a megfelelő fejlődéshez legalább 15 centiméter termőrétegre lesz szüksége a fűnek ahhoz, hogy ne száradjon ki. A termőtalajhoz a legjobb, ha szerves trágyát vagy starter gyeptrágyát keverünk.

A fűmag elhintésekor törekedjünk az egyenletes elosztásra, ha ugyanis túl sűrűn szórjuk el a magokat, a fűcsomók nem kapnak majd elég levegőt, emiatt pedig gyorsan kipusztulnak; természetesen az sem szerencsés, ha túl keveset szórunk, így ugyanis könnyen felüthetik fejüket a gyomnövények. Aki nagyon precíz munkát szeretne végezni, négyzetméterenként 50 gramm magot ültet el. Gyakorlott kertészek kézzel is kiszórhatják a fűmagot, azonban ha biztosra szeretnénk menni, használjunk fűmag adagolót, így biztosan megfelelő mennyiségű fűmag kerül a talajra.

A fűnek a fejlődéshez fényre és levegőre van szüksége, ezért körülbelül fél-egy centiméter mélyen gereblyézzük csupán a földbe.

Fűmag vetés után

Amennyiben ügyeltünk a rendszeres öntözésre, pár héten belül már megjelennek az első, zsenge fűszálak. Az első hónapban nagyon fontos, hogy a felső talajréteget folyamatosan nedvesen kell tartani, azonban kerülni kell a nagyon erős vízugarú, locsolótömlős öntözést. Igyekezzünk finom vízpermettel öntözni a friss gyepet, amíg a fűcsomók megerősödnek. A területet nem szabad eláztatni sem, a túl sok víz nem engedi, hogy a fűszálak oxigénhez jussanak, a talajból pedig kimossa a nitrogént.

Így ápold a pázsitot!

A friss gyep miután eléri a 8-10 centiméteres magasságot érdemes lenyírni 5-6 centiméteres magasságra. Mindegy, hogy fűnyíráskor milyen működésű, elektromos vagy benzines fűnyírót választunk, a lényeg, hogy éles kése legyen, és ne kaszabolja a pázsitot. A levágott füvet soha ne hagyjuk a pázsiton, használjunk fűgyűjtő kosárral rendelkező fűnyírót vagy a fűnyírást követően gereblyézzük össze és távolítsuk el.

Amennyiben fűnyíráskor gyomnövényekkel is találkozunk – leggyakoribb a gyermekláncfű, a széles levelű útifű és a moha – távolítsuk el kisméretű kapával, gyomkiszúró kerti szerszámmal vagy gyepkímélő gyomirtóval. Ősszel és tavasszal javasolt a gyomirtó és a műtrágya kijuttatása.

A későbbiekben nemcsak a gyomnövények üthetik fel a fejüket, de ha a talaj nem kap elég levegőt, a kémhatása felborul, és a pázsit mohásodása is beindulhat. Ez legtöbbször árnyék hatására alakul ki. A mohásodás elkerülése érdekében a talajt évente háromszor – kézi vagy motoros gyepszellőztetővel – szellőztetni kell. Ilyenkor eltávolítjuk a gyepfilcet és a szellőztető kései a földbe marva elvágják, vagyis megfelezik a fűcsomókat, aminek hatására dúsabb lesz a pázsitunk.

Eszközök, gépek, kerti szerszámok füvesítéshez

Amennyiben “csináld magad eszközbérléssel” füvesítésbe vágunk, akkor az alábbi eszközökről gondoskodjunk:

• ásó vagy rotációs kapa
• műtrágya
• trágya-és fűmagszóró kiskocsi
• kerti henger
• locsolótömlő vagy automata öntöző
• fűnyíró