Gyeptrágya – Ezzel etessük a gyepet!

A Praktikerben a trágyáknak és növényi tápanyagoknak igen széles kínálatát találhatjuk meg, amivel kapcsolatban érdemes kikérni szakemberek véleményét: összetételről, környezeti hatásokról, az ár/érték arányról. Mindezek előtt viszont tartunk egy gyorstalpalót a lehetséges irányokról, gyeptrágya típusokról, hogy jobban képbe kerülhessél a gyeptrágyázás trükkjeiről!

Milyen gyeptrágya típusok léteznek?

A természetes eredetű trágya – más néven szerves trágya – előnyeiről kicsit később beszélünk, előtte nézzük át, hogy milyen gyepműtrágya típusok léteznek! Alapvetően három főcsoportot különböztethetünk meg: 

• szemcsés műtrágya – vízben azonnal oldódik
• szabályozott tápanyag leadású – javarészt granulátumos típus
• folyékony gyeptrágya – öntöző vízzel vagy permetezéssel juttatunk ki a gyepre

A folyékony műtrágyák vagy a vízben oldódó szemcsés műtrágyák inkább rövid hatástartamúak, de gyorsan kifejtik hatásukat. Előnyük, hogy a gyökerek szinte közvetlenül fel tudják venni, kevésbé van hatással rá az időjárás vagy a talaj állapota. Ezzel szemben a granulátumos műtrágyák javarészt hosszabb hatásúak, nem mosódnak ki olyan könnyen.

A tökéletes kert nyomában: praktikák a tökéletes gyepfelületért. Olvasd el cikkünket!

Műtrágya, trágya, tőzeg – melyik mit jelent?

A környezettudatosság egyre nagyobb figyelmet kap, éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül a műtrágya és a szerves trágya összehasonlítása mellett. Természetesen vannak helyzetek, amikor egy gyomirtós gyeptrágya a legjobb megoldás – nem véletlen, hogy kapható a piacon gyeptrágya gyomirtóval. Ilyen funkciót például egy komposztált marhatrágya nem tud ellátni, de most térjünk rá a lényegi különbségekre!

A műtrágya koncentrált formában tartalmazza azokat a mikroelemeket, amikre nagy szüksége van a növényeknek. Ezzel csak annyi a probléma, hogy a növényeknek úgymond nem kell „megdolgoznia” a tápanyagfelvételért, mivel célzottan kerül környezetükbe. Így veszítenek saját tápanyagfelvevő-képességükből, a talaj minősége ezzel párhuzamosan romlik. A természetes eredetű trágya és komposzt viszont javítja a talaj szerkezetét is, hosszú távú és fenntartható megoldást jelent. Csakúgy, mint az emberek, a növények sem élhetünk csupán „multivitaminokon”, szükségük van a természetes forrású tápanyagra.

A harmadik típus a tőzeg, ami a trágyával ellentétben növényi eredetű, a félig szárazföldi humuszképződés terméke. A darált tőzeg természetes szerves anyag tartalma révén szintén ideális talajjavító anyag. Legnépszerűbb felhasználási formája a gyepfelületeken való szétterítés, aminek köszönhetően a téli csapadék a tápanyagot bemossa a gyökérzónába. Nem utolsósorban olyan baktériumokat és mikroorganizmusokat is tartalmaz, ami szintén fontos a talajminőség egyensúlyának megtartásában.

Mikor érdemes a gyepet trágyázni?

A fűfélék sem igénylik ugyanazt a tápanyagot az év során, ezért többféle, szezonális műtrágyát gyártanak már. Füvesítéshez a foszforban gazdag starter típusok dukálnak, a meglévő gyep fenntartásához inkább a nitrogéntúlsúlyos az ideális, ősszel pedig az erősítő hatású káliumos gyeptrágya kivitelt ajánljuk a kondicionáláshoz.

Gyeptrágyázás kora tavasszal

Egy jó minőségű tavaszi gyeptrágya mindig sokat segít abban, hogy a gyep tavaszi növekedését elindítsa. A gyors megerősödést és az élénk színt a tavaszi gyeptrágya tudja biztosítani, amiben foszfor, magnézium és egyéb mikroelemek vannak. Ha tehát tavaszi gyeptrágya után járunk, keressük az tavaszi indító gyeptrágya típusokat, illetve figyeljünk a foszfor és magnézium mennyiségére!

Őszi téli gyeptrágya

Az őszi gyeptrágya és a téli gyeptrágya között sok esetben nem tesznek különbséget a gyártók, a lényegi pont az, hogy összetételével a kondicionálást szolgálja. Ehhez nitrogénre mindenképp szükség lesz, valamint a vas és mangán is sokat segíthet. A leromlott pázsit regenerálódásában a kálium is segíthet.

A gyeptrágya helyes kiszórása, alkalmazása

A gyeptrágya használata nem kifejezetten bonyolult feladat, talán a legfontosab mozzanat a gyeptrágya kiszórása. Ennek során az egyenletes kijuttatásra kell figyelni, amit műtrágyaszóróval tudunk elérni. Kisebb területeken a forgóhengeres, nagyobbaknál pedig a röpítőtárcsás kivitel lehet segítségünkre.

A gyeptrágya alkalmazása során – amennyiben nem folyékony típust választottunk – fordítsunk gondot a szemcsék egyenletességére. Ebben segítségünkre lehet az eszközökhöz mellékelt használati utasítás, ne térjünk el a gyártói javaslattól! Használat után öntsük ki a maradék műtrágyát, és mossuk ki alaposan. A kiszórást a nyírás, gereblyézés és gyepszellőztetés után végezzük el – legyen szó gyomelfojtó gyeptrágya vagy szerves trágyáról.

Itt a tavasz! Keresd a kerti munkával kapcsolatos termékeket a Praktikerben!